2026-tól mintegy 60 alkalmazottal kevesebbet foglalkoztat a Salrom Parajdon

A székelyföldi lap online kiadásában hétfőn megjelent írás szerint a Salrom korábban leváltott, de még tisztségben lévő igazgatója a vállalat által jövőre tervezett elbocsátásokról és végkielégítésekről nem adott tájékoztatást, mint mondta, erről még nem született vezetőtanácsi döntés.

A Salrom igazgatója egy héttel korábban a Székelyhon.ro hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy decemberben a parajdi kirendeltség 62 alkalmazottját küldték március végéig tartó kényszerszabadságra. Erre az időszakra a vállalat havonta biztosítja számukra az alapbérük 80 százalékát - mondta.

Arról is beszámolt, hogy 2026 áprilisában és májusában egy személlyel többet, 63 alkalmazottat küldenek kényszerszabadságra. Az igazgató a döntést gazdasági okokkal indokolta, hangsúlyozva, hogy a vállalatnak Parajdon már sem a sókitermelésből, sem a turizmusból nem származik bevétel.

Mint közölte, jelenleg a 131 alkalmazottból 69-et foglalkoztatnak és további átszervezéseket is terveznek. Ezek során alkalmazottakat bocsátanának el, akiket azonban végkielégítésben részesítenének a vállaltnál eltöltött évek függvényében. Az erre vonatkozó döntést még jóvá kell hagynia a Salrom vezetőtanácsának, majd a részvényesek közgyűlésének, csak ezután szolgálnak információkkal róla - tette hozzá.

A Hargita Népe hétfői írásában az elárasztott parajdi sóbánya fölött folyó Korond-patakon épített és hónapokkal ezelőtt elkészült csővezeték átvételéről is kérdezte a Salrom vezetőjét. Constantin Dan Dobrea elmondta, hogy a munkálatok átvételéhez a helyi hatóság és az építési felügyelőség képviselőiből álló bizottság láttamozására várnak.

Arról is beszámolt, hogy a patak eltereléséhez szükséges betonmeder építése új közbeszerzési eljárás tárgyát fogja képezni. Közölte: a projektnek összhangban kell lennie a hidrológiai szakértői vélemény következtetéseivel, és megvalósításához a vízügyi hatóság jóváhagyására is szükség van.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába május végén zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.