Az MNB lazított politikáján, de nem akárhogyan!

Az MNB októberi ülése egy viszonylag meglepő változást hozott. Bár a bank kamatpolitikája változatlan (tehát a fő hitelkamat 0,9%, a betéti kamatláb -0,5%, a kamatfolyosó felső széle pedig 1,05%), a nem szokványos befektetési eszközök terén jelentős változás történt. A három hónapos betéti eszközöket a felére redukálták, és a jegybank is úgy döntött, hogy csökkenti a kötelező tartalék arányát 2%-ról 1%-ra.

Mindez idén júliusban kezdődött, amikor a jegybank bejelentette, hogy korlátozzák a kereskedelmi bankokat azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben vehetik igénybe a jegybank 3 hónapos betéti eszközeit. Augusztus óta azonban heti szintűről havira csökkent ezen aukciók gyakorisága, az október-decemberi periódusra pedig egy 900 milliós határt vezettek be, ami havi 300 millió forintot jelent. November első keddjén az MNB bejelentésével jelentősen megbolygatta a bankközi piac likviditását, miszerint a betétek összmennyisége nem haladhatja meg a 150 milliárd forintot.  

Miért hozott a jegybank ilyen erőteljes intézkedéseket legutóbbi ülésén?

„Az MNB egyik közvetett célja az, hogy a piaci kamatok csökkenjenek, amennyire csak lehetséges, hogy így ösztönözze a vállalkozásokat és a háztartásokat, ezzel támogatva a 3%-os inflációs cél elérését. A legutóbbi ülésen a jegybank mégis megnövelte az overnight (O/N) kamatokat, a hosszúlejáratú BUBOR kamatok pedig csak kismértékben csökkentek. A bankközi piac csekély reakciója valószínűleg a másik oka annak, hogy az MNB a monetáris politikáját tovább lazítja” – vélekedik František Kovács, az AKCENTA CZ devizapiaci elemzője. Ha a Bank továbbra is arra a következtetésre jut, hogy a monetáris politikát még tovább kell lazítani, azt feltételezhetően a hagyományosnak mondható kamatmechanizmusokkal teszi majd.