Bennragadtak a magyarok a folyószámla- és hitelkártya hitelekben

Az adatok alapján 2025 első három hónapjában a likviditási célú hiteltermékek – folyószámlahitel, hitelkártya – továbbra is jelentős szerepet játszanak a háztartások pénzügyi egyensúlyának fenntartásában.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerinte azok, akik akik likviditási hitel igénybevételére kényszerülnek, a reálbér-emelkedés ellenére sem átmeneti jelleggel veszi igénybe azt. Ez pedig éves szinten több tízezer forintos extra terhet jelent, és nehezíti a hitelcsapdából való kilépést.

Évtizedes csúcsok dőlnek

A folyószámlahitelek állománya 2025 márciusára elérte a 161,7 milliárd forintot, ami 9,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Éves összevetésben a növekedés megszakítás nélkül tart 2024 júniusa óta, amire utoljára 2013-ban volt példa.

Gergely Péter szerint a folyószámlahitel-keretek ilyen mértékű és ilyen hosszan tartó kihasználtsága azt jelzi, hogy sok háztartásnál már nem vésztartalék, hanem rendszeres pénzügyi mankó lett ez a hitelfajta.

2025 márciusában a lakossági hitelkártya-tartozás összege 157,4 milliárd forint volt, 2,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A hitelkártya tartozás éves változása már 29 egymást követő hónapban mutatott pozitív éves változást. Beszédes, hogy utoljára 2022 októberében csökkent éves alapon a kártyatartozás összege.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint sokan gondolhatják, hogy a növekedést csak a számlák és hitelkártyák bővülése miatt van, ám ez csak részben igaz. Magyarországon 2024. végén 10,477 millió darab bankszámlát birtokoltak természetes személyek, a növekedés éves szinten 2,8 százalék volt.

Arról, hogy pontosan hány számlához tartozik folyószámla-hitelkeret nem állnak rendelkezésre adatok, ám az állomány növekedésének gyorsasága azt mutatja, hogy itt nem természetes bővülésről van szó.

Hiába a reálbér-növekedés, a tartozások összege magas maradt

Hitelkártya oldalon más a helyzet. 2024 végén 1,114 millió, 2025 márciusában már 1,165 millió darab hitelkártya volt forgalomban, ami 4,6 százalékos bővülés egy év alatt. Gergely Péter szerint a kártyaszám növekedése részben természetes, hiszen egyre több ember használja a hitelkártyát napi kiadásaira. A probléma inkább az, hogy az új kártyák nem csökkentették érdemben az egy főre jutó tartozást.

2025 januárjában egy átlagos hitelkártyára 134 ezer forint tartozás jutott. Ugyanekkor a KSH szerint a nettó átlagkereset 444 266 forint volt. Ez azt jelenti, hogy az egy kártyára jutó tartozás a kereset 30,2 százaléka volt.

A tartozás/kereset arány szépen csökken – 2021-ben még az átlagkereset 40,3 százaléka volt az átlagos hitelkártya-kitettség. Ám beszédes a szakértő szerint, hogy a fizetés arányában csak 10 százalékos csökkenést tudtunk elérni annak ellenére, hogy a nettó átlagbér 5 éves időtávban több, mint kétharmadával 264 831 forintról 444 266 forintra nőtt.

A tény, hogy az egy hitelkártyára jutó tartozás ilyen arányú bérnövekedés mellett még mindig a nettó minimálbér 30 százaléka körül mozog, azt mutatja: a magyarok jelentős része ténylegesen eladósodik a napi kiadások fedezésére – mondta Gergely Péter.

Aki hitelkártyával vásárol, vagy folyószámla hitelkeretét használja, valójában a jövő havi fizetését költi el. Amíg a keresetek tartják a tempót, ez kezelhető. De ha bármilyen törés jön – jövedelemkiesés, új inflációs sokk – a mostani tartozások gyorsan krízisforrássá válhatnak – tette hozzá a szakértő.

Persze a kockázatot illetően nem mindegy, hogy mekkora összegű a hitelkeret, ennek maximális nagysága pedig bankonként eltérő. Az Erste Banknál például legfeljebb 1,5 millió forint igényelhető, míg a Gránitnál és az UniCredit Banknál 1 millió forint, a CIB-nél és a MagNet Banknál 800 ezer forint, a K&H és az OTP Banknál pedig 2 millió forint a limit.       

A magas a kamat veszélye

Gergely Péter szerint a folyószámlahitel kényelmes biztonsági tartalék, de drága megoldás, hiszen az MNB szabályozása értelmében a folyószámlahitelek, hitelkártyák, záloghitelek és áruhitelek, esetében a kölcsönök teljes hiteldíj-mutatója (THM) nem haladhatja meg az alapkamat 39 százalékponttal növelt értékét. Ez aktuálisan a 6,50 százalékon álló alapkamatnak köszönhetően jelenleg 45,5 százalék lehet.

Ezt a mértéket egyetlen bank sem használja ki, ám ettől még valóban drága konstrukcióról beszélünk, a kedvezményekkel csökkentett thm-ek 30 és 37 százalék között szóródnak.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője megtévesztő lehet, hogy az MNB statisztikáiban a folyószámlahitelek kamataiban a fenti szinteknél alacsonyabb – 21-23 százalékos kamatszint kerül kimutatásra.

Ennek oka szerinte az, hogy míg a bankok által hirdetett thm-szintek magasabbak, mivel a teljes évre vetített összes költséget tartalmazzák, addig az MNB által közölt átlagos kamatlábak alacsonyabbak, mivel a tényleges használat alapján számított kamatokat tükrözik. Hiszen az ügyfelek döntő része rövid időre (pl. pár napra vagy hétre, a fizetés beérkezéséig) veszi igénybe a hitelt.

A pénzügyi szakértő szerint a fentiek miatt nem jellemző, hogy a bankok akcióznának a folyószámlahitellel – jelenleg csak a Gránit Bank kínál akciós folyószámlahitelt az ügyfeleknek az első évre. Ugyanakkor a szakértő szerint a pénzintézetek bizonyos feltételek teljesítésén kedvezményes kamatokat kínálnak.

Összegezve, átmeneti, 1-2 hónapos likviditási problémák oldására a szakértő szerint alkalmas lehet a folyószámlahitel, a hitelkártya pedig kiváltképp olcsó megoldás, ha a felhasznált hitelkeretet maradéktalanul vissza tudjuk fizetni a türelmi idő végéig. Ám az, ha bérünk 30 százalékát kitevő összeget rendszeresen havi 2-2,5 százalékos kamatozású kölcsönkamat sújtja, az éves szinten több tízezer forintos extra terhet jelent a pénztárcánknak.