Az adósoknak most kell a jövőre gondolni – mire való a moratórium?
A törlesztési moratórium mindenkinek jár, akinek tavaly március 18-án már folyósított, élő (nem felmondott) hitele volt, tartalmilag pedig a részletfizetési kötelezettséget odázza el, egyúttal a bankok számára felmondási tilalmat ír elő. A végrehajtási korlátozás a jelenlegi formájában az árverések kitűzését, az árverésre való regisztrációt és a kilakoltatást (az árverésen megvett ingatlan birtokba adását) halasztja.
A moratórium szeptember végével lejár, a végrehajtással kapcsolatos korlátozások az országgyűlés őszi ülésszaka megnyitását követő 15 napig tartanak, azonban a moratórium kivezetéséről jelenleg is zajlanak az egyeztetések a kormány és a bankok között.
A fenti intézkedések kapcsán a lakosság körében több tévhit is él. Dr Bartók György, a Takarék Központi Követeléskezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint sokan hivatkoznak a moratóriumra, akiknek felmondott hitelük van, vagyis nem tartoznak a kedvezményezettek közé. Sokan szeretnék az egész végrehajtás felfüggesztését, vagy a letiltások szünetelését. Az árverési, kilakoltatási moratórium azonban nem jelenti a követeléskezelési, illetve a végrehajtási eljárások általános szünetelését, számos végrehajtási cselekmény a veszélyhelyzet ideje alatt is foganatosítható, továbbá a kamatterhek növekedésével is számolni kell.
Minden érintettnek módjában áll eldönteni, hogy él-e a részére biztosított lehetőségekkel, ne feledjük azonban, hogy a törlesztéseket hamarosan újra kell kezdeni, és a végrehajtások is folytatódnak. A tartozások ezidő alatt is növekednek, ezért szerencsés lenne, ha azok is megfontolnák a teljesítést, akik képesek erre, még akkor is, ha a moratórium őket feljogosítja a nemfizetésre – javasolja Bartók György.
A két intézkedés sok segítséget nyújt azoknak, akik olyan szektorokban dolgoznak, ahol munkahelyek szűntek meg, vagy kényszerből le kellett állni a jövetelemtermelő tevékenységgel. A moratórium azonban nem a tétlenség, a passzivitás időszaka, hanem további lehetőséget biztosít az adósoknak a fizetési kötelezettségeik és a rendezési lehetőségek áttekintésére, valamint a megegyezésre is. Mindenképp indokolt elkerülni, hogy a moratórium vége egyik napról a másikra állítsa hozza nehéz helyzetbe az ügyfeleket.
Fontos lenne, hogy az ügyfelek – a saját érdekükben – az elkövetkezendő hónapokat fordítsák a családi költségvetés átgondolására. Érdeklődjenek a tartozásuk mértékéről, a fizetési és egyezségkötési lehetőségeikről. Vegyék fel a kapcsolatot a hitelezővel vagy a követeléskezelővel, tájékoztassák őket a helyzetükről, gazdasági lehetőségeikről, és próbáljanak hosszú távon is teljesíthető feltételekkel megállapodásra jutni. Figyelembe kell venniük azt is, hogy a moratórium ideje alatt felszámított kamatok miatt várhatóan a moratórium igénybevételének időtartamát meghaladóan növekszik a kölcsönszerződés futamideje, ami jelentős terhet róhat a családokra.
Azoknak, akiknek az ügye követeléskezelőnél van, érdemes tudnia arról is, hogy a követeléskezelési tevékenység elsődleges eszköze és célja az adós és a hitelező számára egyaránt előnyös fizetési kedvezmény megtárgyalása és arról megállapodás kötése. Különösen igaz ez a járványhelyzet idejére, amelynek nehézségeit a követeléskezelők is méltányolják. A nehéz gazdasági helyzetbe került adósok számára a követeléskezelő cégek fizetési kedvezményeket kínálnak, azonban az eredményes együttműködés elengedhetetlen feltétele az adósok aktív közreműködése.
A követeléskezelők mindig arra törekednek, hogy a végrehajtást, mint a behajtás jogi eszközét csak a legvégső esetben kelljen alkalmazni. Ha azonban az adós megszakítja a kapcsolatot a hitelezővel, nem tájékoztatja a nemfizetés okairól, anyagi nehézségeiről, akkor a követeléskezelőnek nem marad más lehetősége, mint végrehajtási eljárást kezdeményezni, illetve tovább folytatni.
A követeléskezelők érdekvédelmi szervezete, a MAKISZ saját, reprezentatív felmérést készített az adósaik pénzügyi tudatosságáról, amely érdekes megállapításokhoz vezetett:
A válaszadók 41%-a nincs tisztában azzal, hogy a fizetési késedelem, vagy a felmondott tartozás esetén fennmaradt követelés a legtöbb esetben valamelyik követeléskezelő céghez kerül, amelyik gondoskodik annak behajtásáról. A megkérdezettek nagyjából hasonlóan nagy arányban (44,8%) nem tudják, hogy amennyiben a követeléskezelő nem tudja elérni az írásbeli felszólításra nem reagáló adóst a további egyezkedés érdekében, a tartozás a végrehajtás szakaszába kerülhet.
Azzal már a többség (51%) sincs tisztában, hogy mivel a követeléskezelők célja a megállapodás, amelynek keretében részletfizetésre, bizonyos esetekben pedig (amennyiben az adósok élethelyzete miatt ez szükséges) a követelt összeg egy részének elengedésére is sor kerülhet. Szintén a válaszadók többsége nem tudja (52%), hogy miközben a követeléskezelővel még plusz költség nélkül lehet megegyezni, a végrehajtási eljárás már akár 30-40 százalékos többletköltséggel is együtt jár.
A MAKISZ-tag követeléskezelő cégek visszajelzései alapján megállapítható, hogy az ügyfelek pénzügyi tudatossága, együttműködési hajlandósága nő, számos esetben sikerül az adósoknak és a hitelezőknek megegyezésre jutni, ezzel a felmondást, a végrehajtást és az esetleges kilakoltatást is elkerülni. Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke szerint a követeléskezelők bíznak abban, hogy az ügyfelek minél nagyobb hányada belátja, hogy a hitelezők felkeresése, és az együttműködés a saját érdekük, a gyors, kiszámítható, költséghatékony megoldások alapja. Ezért is szorgalmazzák minden lehetséges fórumon az együttműködést és azt, hogy keressék őket az ügyfelek.