Az egyiptomi zavargások oka: az élelmiszerárak globális növekedése
Egyiptom sivatagi ország, amely élelmiszerfogyasztásának több mint felét külföldről kénytelen importálni. A Nílus mentén 2008 óta ismételten lázongások törtek ki, ahogy az alapvető élelmiszerek ára, a búzától a gyümölcsig, jelentősen nőtt. Nem ez a jelenlegi események egyedüli oka, de mindenképpen egyik fontos tényezője - és erre a szakértők már hosszabb ideje figyelmeztettek.
Így például Hamdi Abdel-Azim kairói közgazdász november közepén az IPS sajtóügynökségnek kijelentette: "Amennyiben az élelmiszerárak növekedése folytatódik, a kormány elleni népharag robbanása várható". Mubarak elnök politikai ellenfelei már hetekkel korábban az élelmiszerárak befagyasztását követelték. Az élelmiszerek globális drágulása a jordániai, az algériai és más térségbeli tüntetők haragját is motiválta, és az érintett kormányok aggodalma maga is növelheti az alapvető élelmiszerek világpiaci árát.
A Toronto Globe and Mail, amely a világ egyik vezető gabonaexportőr országának kereskedelmi központjában jelenik meg és érthetően nagy figyelmet fordít a témára, hétfőn úgy fogalmazott, hogy "a búza hirtelen fontos helyre került a Közel-Kelet étrendjében". Algéria a múlt héten 800 ezer tonnát rendelt és ezzel 1 millió tonnára növelte idei vásárlásait. Jordánia, Törökország, Líbia, Katar, Marokkó és Libanon is sokat vásárolt az elmúlt hetekben. Távolabb Banglades is bejelentette, hogy kétszeresére növeli idei beszerzési célszámait, hogy leszoríthassa a hazai árakat.
A térség kormányai abbeli aggodalmukban, hogy a további áremelkedések saját országukat is destabilizálhatják, lázas gabona- rizs- és élelmiszervásárlásba bocsátkoztak a világpiacon, hogy megfelelően feltöltsék a hazai tartalékokat és ellenőrzésük alatt tartsák az árakat. Washingtonban a Goldman Sachs hétfőn közzétett jelentésében a mezőgazdasági cikkek felhalmozásának fokozódását jósolta a tunéziai és egyiptomi események nyomán. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének, a FAO-nak csütörtökön közzéteendő havi élelmiszer-árindexe a torontói lap szerint várhatólag azt jelzi majd, hogy a globális élelmiszerárak csúcs-szinten maradnak és még tovább is emelkedhetnek.
A FAO-index 55 különböző élelmiszer - köztük a rizs, a hús, a búza, a tej és a sajt - nagykereskedelmi árszintjét összesítő szám, amely decemberben rekordot döntött, amivel túlszárnyalta a korábbi, 2008 júniusában mért szintet. Mint emlékezetes, akkor az élelmiszerárak lázongást váltottak ki több országban - így Egyiptomban is. A decemberi áremelkedésben különböző tényezők játszottak szerepet. A vezető búzaexportáló országokban - Oroszországban, Kanadában, Ukrajnában és Ausztráliában - gyenge termést takarítottak be, ez ősz óta felfelé hajtotta az árakat. Az elmúlt 12 hónapban a chicagói tőzsdén 77 százalékkal nőtt a búzaár, és januárban is 6 százalékkal emelkedett: ehhez hasonlóra januárban 1993 óta nem volt példa.
A rizs ára viszont a jó termésnek köszönhetően 2010-ben nem változott jelentősen, ám januárban, ahogy a politikai nyugtalanságtól tartó kormányok minden lehető módon növelni próbálták tartalékaikat, 8 százalékkal megugrott. Az árakat a világpiaci kereslet erősödése is felfelé hajtja: a nagy feltörekvő országok, Kína, India és Brazília mind nagyobb részét szippantják fel a piacra kerülő alapélelmiszereknek, és a magához térő amerikai gazdaság igénye is nő. A FAO szokatlan figyelmeztetést adott ki, amelyben óvott az "olyan, rövid távon hasznosnak tűnő politikai lépésektől, amelyek hosszú távon káros hatással járhatnak és még súlyosbíthatják is a helyzetet". Ez utalás volt az egyes élelmiszer-exportőr országok által - mint Ukrajna és Argentína - 2008-ban a hazai árszint lenyomása érdekében bevezetett exportkorlátozásokra, amelyek akkor még jobban növelték a világpiacon az árakat.
A Vancouver Sun egy washingtoni szerzője arról ír, hogy az élelmiszerárak inflálódását mind többen összefüggésbe hozzák az amerikai jegybank szerepét betöltő FED deflációellenes, keresletnövelő lépéseivel is. A FED az amerikai kincstárjegyek vásárlásával növelte a forgalomban lévő dollármennyiséget, amit a befektetők egyrészt a részvény-, másrészt az árutőzsdéken igyekeznek forgatni, ez növeli a búza és a kukorica árát is. A dollár árfolyama gyengül, viszont a globális commodity-árak nőnek. A lap által idézett amerikai pénzügyi szakértők szerint a FED ezzel mintegy exportálja az inflációt.
Ed Yardeni, egy ismert amerikai pénzügyi elemző hétfői hírlevelében a FED elnökéről írva tréfásan (?) úgy fogalmazott, hogy Ben Bernanke nevének a forradalmárok listáján kellene szerepelnie, mivel az általa tavaly augusztusban meghirdetett és november óta megvalósuló pénzpolitika hozzájárult a fejlődő világban a nyugtalansághoz és változáshoz. "A növekvő élelmiszer- és üzemanyagárak csak erősítik a széleskörű munkanélküliség kiváltotta haragot a jelenleg forrongó országokban" - írta az amerikai elemző. (MTI)
