Az eszközárinfláció egyelőre még nem látszik a fogyasztói árakban

Deviza- és állampapírpiacok

Magyarország

A forint tegnap a pozitív befektetői hangulatnak köszönhetően nagyrészt 270 környékén tartózkodott az euróval szemben. A régiós devizák a hazainál is nagyobb mértékben erősödtek, mind a korona, mind a zloty több, mint 1 százalékkal izmosodott rendre 25 és 4.1-nél járnak a közös devizával szemben. A cseh koronát az erősítette, hogy az alkotmánybíróság nem hagyta jóvá az előrehozott választásokat, így leghamarabb 2010 nyarán lesz új kormány. Ez némi politikai bizonytalanságot okoz ugyan, viszont jó esély van arra, hogy az előzetesen GDP arányos 7 százalékos hiánnyal benyújtott jövő évi költségvetés deficitét 5 százalék környékére faragják le. Hiszen nem kell a rövid távú népszerűségvesztéssel foglalkozni, akár csak a magyar esetben. A hazai deviza.

A régiós tőzsdék is mind rallyztak tegnap, a BUX új idei csúcsokra, 20,200 pont fölé emelkedett tegnap, több mint 3.5 százalékos pluszban zárva. Csütörtök reggel újra másfél százalék feletti a növekmény a BÉT-en, a 20.500-as szintet is átvitte már az index. A magyar másodlagos állampapír-piaci hozamok újabb 10-20 bázisponttal csökkentek csaknem a hozamgörbe teljes részében. A forint kora reggel valamivel 269 alá is erősödött az euróval szemben és a nap későbbi részében is 270 alatti euro/forint árfolyamra számítunk. Azóta, hogy a nemzetközi részvénypiaci rally augusztus végén kifulladt, a hazai deviza nem tudott érdemben 270 alá erősödni az euróval szemben. Most viszont a korábbi várakozásokkal ellentétben úgy tűnik mégis fölfelé vették az irányt a tőzsdék (a legjobb esetben is csak oldalazásról szóló várakozások helyett), így a forint előtt is újra megnyílhatnak az augusztus első felében regisztrált 265-270 közötti szintek.

 Nemzetközi

Az Eurózóna fogyasztói árai 0.2 százalékkal csökkentek év/év viszonylatban augusztusban, ami sorozatban a harmadik havi negatív előjelű inflációs adat volt a gazdasági közösségben. Ennek legfőbb oka a tavaly ilyenkor még mindig magasan járó energia és üzemanyagárak voltak, ezért - látva azok utóbbi hónapokban regisztrált felpattanását - deflációs nyomástól továbbra sem kell tartani, sőt októberre már pozitív előjelű éves inflációt várnak. Júliushoz képest (egy hónap alatt) 0.3 százalékos volt a fogyasztói árak növekedése, amiben szintén a nyersolaj és annak származékos termékeinek ára játszotta a legmeghatározóbb szerepet, természetesen ellenkező előjellel.  Míg a volatilis élelmiszer és üzemanyagáraktól megtisztított maginfláció 1.3 százalékra rúgott.

Az USA-ban hasonló folyamatokat láthattunk az augusztusi CPI-ban viszonylatában. Itt júliushoz képest 0.4 százalékkal növekedtek az árak, melyben ugyan úgy az energiakomponens volt a leghangsúlyosabb. Az üzemanyagárak több mint 6 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt a tengerentúlon. (Az amerikai infláció láttán a tegnapi kiskereskedelmi forgalmi adat továbbra is pozitívnak értékelhető.) Látható ugyanakkor, hogy a jelenleg végbementő eszközár-infláció egyelőre még nem tudott érdemben áttevődni a fogyasztói árakra, hiszen a lakosság termékek iránti kereslete a növekvő munkanélküliség és a csökkenő személyi hitelfelvételek miatt még mindig nyomott szinten tartózkodik. De ez csak átmenetileg tartható fenn, aminek bekövetkeztekor pedig a Fed-nek a monetáris szigorításhoz kell majd nyúlnia és akkor megállhat, visszájára fordulhat az előbbi eszközár-infláció is.

Emellett az amerikai ipari termelés is rendkívül meggyőző, 0.8 százalékos hó/hó alapú növekményt tudhatott magáénak augusztusban, valamint az júliusi adatot is +1 százalékra módosították fel az előzetes 0.5 százalékról. Igaz kérdéses, hogy ez a felívelés tartható lesz -e, ha az állami stimulusintézkedések lecsengenek. Szintén tegnapi hír volt, hogy a brit munkanélküliség 7.9 százalékra emelkedett júliusban, viszont az új munkanélküli segélykérelmek száma nem növekedett, hanem stagnált augusztusban. 

Tőzsdék

A nyugat-európai börzék új idei csúcsokra emelkedve, tegnap ismét csaknem 2 százalékot rallyztak, míg a Wall-Streeten is 1 százalék körüli növekményeket láthattunk. Az ázsiai indexek is jellemzően 2 százalék körüli zöld tartományokban zártak csütörtök reggel. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy Japán jelentős mértékben fentebb vitte a saját gazdasági növekedésével kapcsolatos várakozásait. Igaz az alapkamat - amelyet most is 0.1 százalékon hagyott - még 2011 elejéig is a jelenlegi szinteken várható. A nyugat-európai börzék csütörtökön reggel ismét fél százalékkal fentebb járnak a tegnapi záró-értékeknél, az amerikai futures-ek egyelőre mérsékelt pluszban járnak. Marad tehát továbbra is az optimizmus és várhatóan új 2009-es csúcsokra törnek még a tőzsdék a közeljövőben. A nap későbbi részében amerikai munkanélküliségi és ingatlanpiaci adatok fogják mozgatni a piacokat. 

Devizák

A pozitív befektetői hangulatnak köszönhetően a dollár 1.4750 környékére gyengült az euróval szemben, hiszen egyre kevésbé keresik a befektetők a viharos időkben mentsvárnak tekintett zöld-hasút és az amerikai állampapírokat. A japán gazdaságot illető pozitív nyilatkozatok miatt a jen is gyengült némileg, de az erőtlenedése még mindig elmarad a dollárétól, 133.80-nál jár a jen az euróhoz képest. Részben a dollár gyengülésének hatására 72 dollár környékére emelkedtek a nyersolaj árak, de az is dobott a fekete arany árfolyamán, hogy újabb jelentős mértékben csökkentek az amerikai nyersolajkészletek a múlt héten, előrevetítve a tovább élénkülő keresletet.

Egyéb makrogazdasági hírek - Magyarország

A bruttó bérek a várakozásokat némileg alulmúlva 1.4 százalékkal növekedtek 2009 júliusában az előző év azonos időszakához képest az egész nemzetgazdaságban. A fizikai foglalkozásúak bruttó bére 0.9 százalékkal növekedett, míg a szellemi foglalkozásúaké 0.5 százalékkal csökkent egy év alatt. Vagy más megbontásban a közszféra bérei 5.9 százalékkal csökkentek, míg a magán szektor bérei még mindig jelentős 4.7 százalékos emelkedést produkáltak. A teljes nemzetgazdaságban az átlagos bruttó bér 197.000 forint volt júniusban. Tehát a költségvetési megszorítások eredményeként és amiatt, hogy a privát szektorból jellemzően az alacsonyabb keresetűektől válnak meg, a két szektor bérei kiegyenlítődni látszanak.

Összességében megállapítható, hogy a privát szektor 4.7 százalékos béremelkedései járultak hozzá a továbbra is pozitív béradatokhoz, ám ez nem feltétlenül a tényleges keresetek növekedését jelenti. Tudva levő, hogy a magánszektorban az elbocsátások nagyrészt az alacsonyabb képzettségűek és az egyben alacsonyabb fizetésűek körében szedi áldozatait, így a megmaradt foglalkoztatottak átlagbére valós bérnövekedés nélkül is növekedett. Sőt szintén az alacsony fizetésűek arányát növeli a közszférában a kormány által indított közmunkaprogramok felvételei is. A nettó bérek 3.9 százalékkal nőttek júniusban egy év alatt. A közszféra nettó bérei 1 százalékkal csökkentek, a magánszféra nettó juttatásai 6 százalékkal növekedtek.

Az 5.1 százalékos júliusi inflációval számolva, az év hetedik hónapjában 1.2 százalékkal csökkentek a reálbérek az egy évvel korábbi szinthez képest. 2009 első hét hónapját tekintve 2.2 százalékos visszaesést mutatnak a reálbérek éves szinten. A romló vállalati profitkilátások miatti bónuszredukálások és a közszféra béreinek befagyasztása következtében az elkövetkezendő hónapokban a bérnövekedés ütemének további éves szintű lassulása várható. Ez a rendelkezésre álló jövedelem csökkenésén keresztül a fogyasztásra is negatív hatással lesz. Ugyanakkor pozitív, hogy a bónusz és prémiumok nélküli, privát szektorban tapasztalható bérnövekedés üteme is csökkent - 5.6 százalékról 4.6 százalékra - júliusban az előző hónaphoz képest, így bérinflációs veszélyek továbbra sem állnak fenn, ami szabad utat nyit a monetáris lazítási ciklus folytatásához.