Az euró, a bankok és a deficit az utolsó brit tévévita előterében

Nagy-Britanniában jövő csütörtökön tartják a parlamenti választást, amelyet - a brit politikatörténetben most először - a három legnagyobb alsóházi erő vezetőinek tévévita-sorozata előzött meg. A rendkívül szigorúan szabályozott, minden alkalommal máshol tartott és más-más tévétársaság által közvetített három vitaest hetente, csütörtökönként követte egymást, kétszáz főnyi közönség előtt.

A birminghami egyetemen rendezett - ezúttal a BBC által sugárzott és elsősorban a brit gazdaság helyzetének szentelt - utolsó vitán David Cameron, a Konzervatív Párt első embere kijelentette: garantálja, hogy ha ő lesz a következő miniszterelnök, Nagy-Britannia "soha" nem csatlakozik az euróövezethez, és megtartja a fontot nemzeti fizetőeszközeként.

Cameron elrettentő példaként említette a görög pénzügyi válságot. Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezetője a lakossági és befektetési banki üzletágak szétválasztását helyezte kilátásba, annak érdekében, hogy "a felelőtlen bankárok" többé ne tehessék kockára a betétesek megtakarításait. Gordon Brown kormányfő a konzervatívok által szorgalmazott azonnali kiadáscsökkentésektől óvta a választókat, mondván: ez újabb recesszióval fenyegetne.

A recessziós brit gazdaság élénkítésére és a bankok megmentésére fordított csillagászati összegek békeidőben soha nem mért szintre, előzetes becslések szerint a hazai össztermék (GDP) 12 százalékának közelébe duzzasztották a márciussal zárult előző pénzügyi évben a brit államháztartási hiányt. A deficitcsökkentés üteméről folyamatos és éles vita folyik az azonnali konszolidációt követelő konzervatívok és a növekedés serkentését előtérbe helyező Munkáspárt között.

A csütörtök esti vita egyik kiemelten hangsúlyos témája volt a bankári prémiumok és a banki adóztatás ügye is. Cameron kijelentette: a Konzervatív Párt "nem várna a világra", hanem önállóan kivetné a régóta tervezett különadót a bankokra, megkezdve annak a pénznek a visszaszerzését, amelyet költségvetési forrásokból költöttek a bankrendszer életben tartására a pénzügyi válság kirobbanása után. A tory vezető szerint nem szabad megengedni, hogy a lakossági bankok "kaszinóként" működjenek, és "vad fogadásokkal" veszélyeztessék a lakossági megtakarításokat.

Brown szerint ugyanakkor globális szintű megállapodás szükséges a banki különadó ügyében, hogy más országok ne juttathassák előnyökhöz saját bankjaikat. A kormányfő ezt a véleményét már korábban is hangoztatta. Nemrég, egy londoni üzleti rendezvényen kijelentette: ha a tervezett banki különadót nem nemzetközi szinten összehangolt módon honosítják meg, annak az a kockázata, hogy a bankok a leglazább szabályozású piacokra helyezik át tevékenységüket.

Nick Clegg a csütörtök esti tévévitában radikális elképzeléseket vázolt fel a bankári prémiumok korlátozásáról. A Liberális Demokraták vezetőjének tervei szerint a veszteséges bankok egyáltalán nem fizethetnének jutalmakat, és azoknál a bankoknál is, amelyek folyósíthatnának prémiumot, a készpénzes hányad felső határa 2500 font (730 ezer forint) lehetne.

A munkáspárti kormány már tett lépéseket a banki prémiumok kordában tartására. Azoknak a bankoknak, amelyek a kormány korábbi intései ellenére továbbra is ragaszkodnak a nagy összegű bankárprémiumok kifizetéséhez, 50 százalékos egyszeri illetéket kell befizetniük minden, 25 ezer fontot meghaladó egyéni alkalmazotti prémium után.

Ez egyelőre az áprilissal kezdődött idei pénzügyi évre vonatkozik. Független londoni elemzők szerint azonban a citybeli befektetési bankok egyelőre nem mondanak le alkalmazottaik premizálásáról. A Centre for Economics and Business Research (CEBR), amely rendszeres előrejelzéseket közöl a londoni pénzügyi központ foglalkoztatási és prémiumkilátásairól, e héten kiadott új prognózisában azzal számol, hogy a City bankosai az idei év végén összesen 6,759 milliárd font (kétezer milliárd forint) jutalmat vehetnek fel a tavalyi prémiumszezonban kiosztott 6,012 milliárd font után.

A csütörtök esti vitában Nick Clegg kijelentette: ketté kell választani a befektetési és a lakossági banki üzletágakat. David Cameron tory vezető szerint ugyanakkor a megoldás az lenne, ha a pénzügyi szektor felügyeleti jogával ismét a Bank of Englandet, a brit jegybankot ruháznák fel. A birminghami rendezvénnyel véget ért a választások előtti miniszterelnök-jelölti tévévita-sorozat.

Az első gyorsfelmérések szerint az utolsó összecsapást Cameron nyerte, de összességében továbbra is bizonytalan a választások kimenetele, mert egyelőre úgy tűnik, hogy egyik pártnak sincs meg az abszolút alsóházi többséghez szükséges támogatottsági fölénye. Így felmerülhet a brit parlamentáris rendszerben rendkívül ritka koalíciókényszer, vagy új választások kiírása.