Az idén véget ér az autóipar válsága
A Fókuszban az autóipar című konferencián Tóth Henrik, a JVSZ gazdaságstratégiai bizottságának elnöke, aki egyben az MKB Bank főosztályvezető-helyettese, elmondta, a finanszírozás szempontjából 2009-ben az autóipar "piros lámpát kapott" a bankszektortól, ami tavaly már zöldre váltott. Más a helyzet az autókereskedelemmel, amely előtt még tavaly is piros volt a lámpa, ami az idén sárgára vált, az év végre pedig várhatóan zöldre.
Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, bár az elemzők egyetértenek abban, hogy a válságon nagyjából túl vagyunk, de sem Magyarországon, sem Európában nem lehetünk biztosak abban, hogy túl vagyunk válságot követő stagnálás időszakán. Aláhúzta: az ideálisnak tekinthető évi 400 ezer új autó helyett csupán 40 ezer új autót adtak el tavaly a magyar piacon.
Tóth Henrik kifejtette, az autóipar jövőbeni piaca Kína és India lesz, miközben a folyamatos keresletnövekedés miatt vészesen emelkedik az olaj és az üzemanyagok ára. Elmondta azt is, az Audi, a Mercedes és az Opel magyarországi beruházásai a bruttó hazai termék (GDP) 2-2,5 százalékát teszik ki, miközben egy autóipari munkahely további 4-5 beszállítói és szolgáltatói munkahelyet hoz létre. Magyarországon a felmérések és becslések szerint 1.600-1.800 olyan cég van amelyik közvetlenül, vagy közvetve függ az autóipartól.
Urbán László a Suzukiról elmondta, egy új, mintegy 20 ezer alkatrészt tartalmazó autóban a magyar alkatrész-beszállítói hányad 36 százalékot tesz ki, s így az új kész Suzukikon keresztül a GDP 1 százalékának az előállítása hozzájuk fűződik. Hozzátette, az értékét nézve egy új esztergomi Suzuki már 50-60 százalékban magyar termék. Aláhúzta, a japán földrengés és a szökőár nagyon komolyan érinti az ottani autógyártást és a Suzukit is, mivel például az autómotor-gyárak és a motorkerékpár-gyárak nem működnek.
Az esztergomi gyár a motoroknak több mint 80 százalékát Japánból szerzi be, s összesen mintegy 2 hónapi készlete volt Magyarországon, illetve a tengeren a március eleji földrengéskor. Urbán László reményét fejezte ki, hogy hamarosan normalizálódik a helyzet Japánban, s a földrengést az esztergomi gyár egyáltalán nem sínyli meg. Elmondta, Esztergomban 1993-ban kezdték a gyártást, évi 50 ezres kapacitással és ezer fő alkalmazásával. A válság kezdetének évében, 2008-ban már 300 ezer körüli volt a kapacitásuk, majdnem 6 ezer alkalmazottal. Azóta, 2010-re, 3.500-ra csökkentették az alkalmazottak és 171 ezerre a gyártott kocsik számát, mivel megrendelések híján "az udvarra nem gyártanak autót."
A zrt. tavaly, hasonlóan 2009-hez, 432 milliárd forint bevételt ért el, s mintegy 10 ezerrel kevesebb, 171 ezer autót állított elő. Az adózott eredmény 2009-ben 2,42 milliárd forint volt, míg 2010-ben ez 1-2 milliárd forintot tett ki. A vezérigazgató-helyettes elmondta, a magyar autó- és járműiparban dolgozók a GDP 7 százalékát állítják elő, az alkalmazottak létszáma mintegy 70 ezer fő, ami a foglalkoztatottak 2,3 százaléka. A kutatás-fejlesztésre fordított pénzek 60 százalékát a járműiparban költik el, s ez az iparág adja a magyar export 17-18 százalékát.
Közölte, hogy a folyamatban lévő fejlesztések eredményeképpen 2013-tól várhatóan mintegy 500 ezer személygépkocsit állítanak elő Magyarországon. A keresletről kifejtette, a magyar vevőket, különösen a lakosságot a válság miatt sokkhatás érte, a magánszemélyek gyakorlatilag nem vesznek autót. Az új gépkocsik 80 százalékát flottavásárlás keretében adják el cégeknek. Kuen Péter, az Automotive Cluster Vienna Region igazgatója kifejtette, az autóipar Indiára, Kínára és Oroszországra koncentrál mert ezek a leggyorsabban fejlődő piacok napjainkban, illetve lesznek a jövőben is.
Közölte, az előrejelzések szerint 2025-ben már minden gépkocsi képes lesz kapcsolódni a legfejlettebb mobil hálózatokhoz, így a 4G-hez is. Hozzátette, az autóipar nagyon fontos a kelet-európai országoknak, ahol az Audi, a Mercedes és az Opel mellett például a Volkswagen, a Kia, a Citroen, a Renault és a Peugeot is épített gyárakat. Példaként elmondta, hogy Szlovákiában az autógyárak állítják elő a GDP 25 százalékát mintegy 100 ezer alkalmazottal, miközben Románia az alacsony előállítási költségekkel szerzett magának jó pozíciót. (MTI)
