Az új monetáris tanács sem csökkent azonnal kamatot elemzők szerint

Jelenlegi összetételében a monetáris tanács utoljára döntött az alapkamatról hétfőn: a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott annak 6 százalékos szintjén. A monetáris tanács négy külső tagjának, Bánfi Tamásnak, Bihari Péternek, Csáki Csabának és Neményi Juditnak március 1-jén lejár a megbízatása.

Az Országgyűlés ugyancsak hétfőn dönt a külső tagok új kinevezési rendjéről: amely szerint őket a jövőben a parlament gazdasági és informatikai bizottságának javaslatára az Országgyűlés választja meg. A jegybank elnöke, Simor András és helyettese, Karvalits Ferenc hatéves megbízatása 2013 márciusában jár le, a másik alelnök, Király Júlia kinevezése 2013. júliusáig tart.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője enyhébb kamatpolitikára számít ugyan, de látványos kamatcsökkentésre nem. Emlékeztetett rá, hogy a gyors, vagy jelentős monetáris lazítás ellen szól a miniszterelnök közelmúltban tett, az árfolyam erősítésére vonatkozó kijelentése is. Márpedig egy erőteljesebb kamatcsökkentés jelentősen gyengíthetné az árfolyamot - tette hozzá.

Az óvatos kamatpolitikát erősíti az is, hogy a miniszterelnök tévesnek nevezte azokat a sajtóhíreket, miszerint a kormány az inflációs cél emeléséről döntött volna. Az új testület első kamatdöntő ülésein vélhetően kivár majd, legalább is az elemző szerint nem szolgálná a monetáris politika hitelességét, ha a kamatemelő lépéseket követően azonnal enyhítésbe kezdene az új testület.

A kedvező inflációs adatok alapján azonban, tavasz végén, vagy nyár elején várható egy kisebb, 25 bázispontos enyhítés - mondta. Sokkal jelentősebb azonban nem, hiszen a második félévben várható amerikai és európai kamatemelések nyomán a magyar kamatfelárakkal szembeni elvárás is nő. Árokszállási Zoltán azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy enyhítésre csak akkor nyílik lehetőség, ha a márciusra beígért reformokkal beéri a piac, ellenkező esetben nem lesz mód a kamatcsökkentésre. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői is hasonló véleményen vannak.

Úgy vélik: bár a monetáris tanácstagok kinevezési rendjének megváltoztatása némileg csorbítja a jegybanki függetlenséget - hiszen a parlamenti bizottságban a kormánypártok delegáltjai vannak többségben –, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kormány által preferált monetáris politikai irányváltás ( a monetáris enyhítés) azonnal bekövetkezne. Az Equilor szerint ugyanis egy monetáris irányváltásnak "piaci lecsapódása lenne, ami viszont behatárolja a monetáris tanács mozgásterét".

Ezért a magyar kamatpályát továbbra is elsősorban a külső tényezők (globális piaci hangulat, magyar kockázati árszint alakulása) szabják meg, emellett természetesen az inflációs pálya alakulása sem lesz elhanyagolható tényező - fogalmaznak. Mivel a jegybankelnöknek és két alelnökének mandátuma csak 2013-ban jár le, ezért a következő években élesebb megosztottság alakulhat ki a monetáris tanácsban az újonnan kinevezett és a régi tagok között.

Ennek pedig lehet olyan következménye, hogy a kormány és a jegybank közötti feszültség részlegesen beszivárog a monetáris tanácsba, ami "izgalmas pillanatokat csempészhet a döntéshozatalba" - vélik. Az Equilor arra is felhívja a figyelmet, hogy kockázati tényezőkkel mindenképpen kell számolnia az új felállású tanácsnak is, annak politikai színezetétől függetlenül, hiszen a felfelé ható inflációs kockázatok növekedése és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság esetleg hirtelen bekövetkező csökkenése további kamatemeléseket követelhet meg.

Egyelőre úgy látják, hogy még egy 25 bázispontos emelés mellett dönthet a következő egy évben a testület, annak függvényében, hogy a jegybank hogyan ítéli meg az inflációs cél tarthatóságát és a költségvetés stabilizációs programját. (MTI)