Az ukrán legfelsőbb bíróság elutasította a parlament feloszlatása elleni keresetet
A testület sajtószolgálata a Facebookon közzétett közleményében arról tájékoztatott, hogy a döntés indoklása szerint ennek megítélése nem a legfelsőbb bíróság, hanem az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
A kereset szerzője a legfelsőbb bíróságot kérte arra, hogy nyilvánítsa törvényellenesnek Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a parlament feloszlatásáról és az előrehozott választásokról szóló rendeletét. Beadványában arra hivatkozott, hogy az előrehozott választások sértik jogait mint választónak és mint párton kívüli képviselőjelöltnek, továbbá meghiúsítják nyárra tervezett pihenését, mert a soron következő parlamenti választás csak október 27-én lett volna.
A legfelsőbb bíróság a döntését indokolva kifejtette, hogy az adminisztratív bírósági eljárások szabályzata nem minden közjogi jogvita vizsgálatának eljárását szabályozza, hanem csak azokat, amelyek adminisztratív hatósági jogkör gyakorlása során keletkeznek, és megítélésük nem kapcsolódik közvetlenül más bíróságok joghatóságához. "A parlament feloszlatásának alkotmányos folyamata és az ukrán államfő részvétele ebben a folyamatban nem tekinthető az ő (az elnök) irányítási jogkörébe tartozó funkció valamilyen végrehajtási formájának, így nem tartozik adminisztratív bírósági hatáskörbe" - állapította meg a bíróság.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
Volodimir Zelenszkij elnök május 20-i beiktatási beszédében jelentette be, hogy feloszlatja a parlamentet, és rendkívüli törvényhozási választást ír ki. Döntését azzal indokolta, hogy a jelenlegi törvényhozás iránt rendkívül gyenge a lakosság bizalma, a felmérések szerint mindössze négyszázalékos a támogatottsága. Jogi szempontból pedig a kormánykoalíció már évek óta nem létezett, vagyis nem május 17-én szűnt meg, azaz nem akkor, amikor a kisebbik kormánypárt, a Népi Front hivatalosan bejelentette kilépését a koalícióból, hanem jóval korábban, már akkor, amikor 2016-ban a három "kis" koalíciós párt, a Haza (Batykivscsina), az Önsegély (Szamopomics) és a Radikális párt kilépett a koalícióból. Ezután ugyanis a benn maradó két nagy pártnak, Petro Porosenko blokkjának és az Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök vezette Népi Frontnak összesen együtt valójában már nem volt meg a többsége a törvényhozásban, de ezt "titkolták".
Az Ukrán Választók Bizottsága (KIU) nevű civil szervezet a napokban mutatott rá arra, hogy egy házszabály-módosításnak köszönhetően 2010 óta nem vezet nyilvántartást a parlament apparátusa arról, kik tartoznak a képviselők közül a kormánykoalícióhoz, ezért nem tudni, pontosan hány tagja van a koalíciónak.
Az államfőnek az alkotmány ugyanakkor jogot biztosít arra, hogy ha több mint harminc napja nincs többségi kormánykoalíció, feloszlathassa a parlamentet.
A rendeletet Zelenszkij május 21-én írta alá a parlament feloszlatásáról, az előrehozott választást július 21-re tűzte ki. A dokumentum május 23-án lépett hatályba, miután megjelent a hivatalos közlönynek számító Urjadovij Kurjer című kormánylapban.
Zelenszkij rendelete ellen egyébként a múlt pénteken az alkotmánybírósághoz fordult a Népi Front képviselőinek egy csoportja beadvánnyal. A taláros testület azonban csak állásfoglalást adhat ki a rendelet alkotmányosságát illetően, a rendkívüli választások megtartását nem akadályozhatja meg.
