Becsey - a felzárkózáshoz az országnak erős, saját vállalati szektorra van szüksége
Kiemelte: a következő években Magyarországnak nem csupán a bruttó hazai termék (GDP) bővítésére kell helyeznie a hangsúlyt, de legalább ilyen fontos a nemzeti jövedelem (GNI) növelése, mert az erős hazai vállalkozások profittermelő képessége az egész ország jövedelemtermelő képességét is javítja majd. Úgy vélte, állami segítséggel kereskedőházat kellene létrehozni a hazai cégek tevékenységének segítésére.
Az államtitkár rámutatott: az ország számára a gazdasági növekedés mellett a külső és belső egyensúly megteremtése, "fékentartása" kiemelten fontos, és az is elsőrendű cél, hogy a külkereskedelem kedvező teljesítményt mutasson fel. Az ország kivitelében, a devizabevételek megteremtésében a jövőben egyre nagyobb szerepet kell játszaniuk a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-nak) - hangoztatta.
Kiemelte: a kkv-k számára a beszállítói tevékenység feltételeinek javítása, támogatása egyben a későbbi exporttevékenységüket is megalapozhatja amellett, hogy a beszállító láncokban részt vevő cégek magyar importot váltanak ki. "Az a hazai kis- vagy közepes vállalkozás, amelyik kiérdemli, hogy beszállítója legyen a Mercedesnek, később termékét sikerrel viheti ki a külpiacra is" - tette hozzá Becsey Zsolt. Fekete István, a magyarországi Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke ismertette: a hazai mintegy 200.000 valódi termelő vagy szolgáltató tevékenységet végző kkv-ból mindössze 5.000 mondható exportképes vállalkozásnak.
Nagyon gyakran hiányzanak a kkv-k esetében azok a gyakorlati külkereskedelmi ismeretek, amelyek segítségével hatékonyan tudnának fellépni az exportpiacokon - mutatott rá a JVSZ elnöke. Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója előadásában cáfolta azt a napjainkban "szárnyra kapott" nézetet, hogy a gazdasági válság hatására megbukott az exportorientált gazdasági növekedés koncepciója. Elismerte: a válság következtében a világgazdaságban tavaly "drámaian" zuhant az export, de már 2010 az egyes országok esetében a kivitel erőteljes megnövekedését hozta.
Erre igen szembeötlő Kína példája; 2009-ben 20 százalékkal esett a kínai kivitel, idén várhatóan 40 százalékkal "megugrik" a távol-keleti óriás exportja. Magyarország egyik legfőbb felvevő piacának, Németországnak a GDP-je ez év első kilenc hónapjában 3 százalékkal bővült, a német export eközben 85 százalékkal nőtt. Németországnak a belső piaca 80 millió lakost, fogyasztót jelent, mégsem a belső fogyasztás ösztönzését helyezte előtérbe a német gazdaságpolitika - mutatott rá a szakértő.
Inotai András szerint kiemelkedő teljesítménynek néz elébe Magyarország is: ha a következő hetekben nem történik valami drámai fordulat, 5 milliárd euró külkereskedelmi többlet várható, és a folyó fizetési mérleg is pozitívummal zár. Kiemelte: a magyar külkereskedelmi többletből mintegy 4 milliárd eurót hoz az uniós tagállamok felé teljesített kivitel. (MTI)
