Biomasszás erőmű lépne a Vértesi Erőmű helyébe
Takács Károly (Fidesz-KDNP) kifejtette, változatlanul érvényben van a döntés, hogy a Vértesi Erőművet és a hozzá tartozó márkushegyi szénbányát 2014-ben bezárják, azonban az erőműnek 2020-ig szerződése van a várossal a távhőszolgáltatás biztosítására. Ahhoz, hogy a helyettesítő fűtőmű elkészülhessen a tervezett leállítás időpontjára, a megvalósításról szóló döntést 2013 márciusában meg kell hozni. Az MVM Zrt. korábban több alternatívát megvizsgált, többek között gáztüzelésű erőmű építését is, majd a magasabb beruházási költségű, de alacsonyabb üzemeltetési költségű biomasszás változatokat vette figyelembe a további tervezésnél - ismertette Takács Károly.
A polgármester elmondta, a változatok között szerepelt, hogy az MVM az oroszlányi ipari parkban zöldmezős beruházásként építi meg a fűtőerőművet, de ekkor a területre villamos csatlakozást kell kiépíteni, a telephelyet be kell kötni a városi távfűtőhálózatba, valamint problémát jelenthet az is, hogy az erőmű üzemeltetéséhez 25 percenként egy kamionnyi tüzelőanyagra van szükség.
"Fontos érv az erőművi telepítés mellett, hogy a telephely jövőjével is számol. A hőfogyasztók számára az optimális árat nagyobb, villamos energiát is termelő erőmű biztosíthatná. Ennek az erőműnek válogatott települési hulladék lehetne a tüzelőanyaga" - tette hozzá Takács Károly, aki emlékeztetett arra, hogy az MVM a Vértesi Erőmű Zrt. lehetséges jövőképét tervezve vizsgálja a hulladéktüzelés lehetőségét.
A beruházás kapcsán elkerülhetetlen az erőmű és a város közötti öt és fél kilométeres távvezeték korszerűsítése, amely elavult, csaknem 17 százalékos hőveszteséggel működik. A beruházás másfél milliárd forintos költségének finanszírozásáról még nincs végleges álláspont. A polgármester elmondta azt is, a technológiaváltást követően nem kerülhető el a majdani hőáremelés, azonban egy túlzott mértékű áremelés az ipari fogyasztók távhőhálózatról történő leválását eredményezheti, ami a többi fogyasztóra még nagyobb terhet róhat. A tervezett fűtőerőmű 35 megawattos csúcsteljesítményre lenne képes, két biomassza kazánnal és egy tartaléknak szánt olajtüzelésű kazánnal. A beruházáshoz felhasználható a Vértesi Erőműben jelenleg működő faaprító berendezés, amelynek kapacitása 100 tonna óránként. (MTI)
