Bokros Lajos megszólalt - a devizahitelezésről
A devizahitelezés elterjedését ösztönözte az is, hogy a lebegő valutájú régiós országokban, így Magyarországon is, a nemzeti valuta nemcsak reál, de nominális értelemben is felértékelődött az euróval szemben - mondta Bokros Lajos. Hozzátette: a "robbanó keverék" kialakulásában szerepet játszott a gyenge és tartalmatlan szabályozás is.
A konferencia előadói arra keresnek választ, hogy "piaci, vagy kormányzati kudarccal állunk-e szemben" - fogalmazott Bokros Lajos. Amíg Magyarországon és Romániában az összes hitelen belül 65-70 százalékos arányt képviselnek a devizahitelek, addig Lengyelországban 30-40 százalék volt a devizahitelek aránya - mondta előadásában Hudecz András, az Európai Parlament munkatársa, aki az MNB szakértői gárdájától igazolt át Brüsszelbe.
Romániában ugyanakkor az ingatlan árakat euróban tartják nyilván, s a hiteleket is ebben a devizában vették fel az ügyfelek azért is, mert 2,5-3 millió román dolgozik Nyugat illetve Dél-Európában és utalja haza jövedelmének kisebb-nagyobb részét. A lengyel helyzet sajátosság az is, hogy a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya alacsonyabb a magyarnál, s nem mellesleg a svájci frank hiteleknél nagyobb részt képviselnek a zloty hitelek - jelezte az előadó.
Noha az említett két országban a szabályozó hatóságok erőteljesebben figyelmeztettek a devizahitelek veszélyeire, és többet is tettek, de önmagában a szabályozás szigorítása Magyarországon nem jelentett volna elégséges féket a devizahitel állomány növekedésének megállításához - magyarázta Hudecz András. Elegendő belföldi forint forrás ugyanis nem állt rendelkezésre, s emellett 2005-2007 között a devizahitelt felvevők bízhattak abban, hogy Magyarországon 2010-re már euróval lehet fizetni - tette hozzá.