Brüsszeli figyelmeztetést kapott Magyarország!
A brüsszeli bizottság azután tette közzé jelentését, hogy munkatársai június 24. és 27. között Magyarországon tájékozódtak a gazdaságpolitikai fejleményekről. Az ilyen jellegű megfigyelés alá azokat a tagországokat vonják az EU-ban, amelyek korábban - így Magyarország 2008 és 2010 között - uniós pénzügyi támogatásban részesültek. A magyar támogatási program 2010 novemberi lejárta óta ez volt az ötödik ilyen magyarországi helyszíni tájékozódás. Az Európai Bizottság szakembereinek a jelentése szerint a brüsszeli szakértők kiemelik annak fontosságát, hogy a pénzügyi konszolidáció legyen "növekedésbarát".
Az uniós megbízottak - olvasható a jelentésben - üdvözölték a magyar makrogazdasági helyzetnek az utóbbi időben tapasztalt javulását, és nyugtázták, hogy az elmúlt fél évben mind az export, mind a hazai kereslet erősödött. Miközben az autógyártásban keletkezett új kapacitások növelik az exportot és az ipari termelést, a gazdasági válságból való kilábalást nagy mértékben elősegítik ösztönző intézkedések is - állapították meg, és ilyen ösztönző intézkedésre példaként említették a központi bank növekedésfinanszírozó projektjét, a szabályozott rezsiköltségek csökkentését, a közmunkaprogramot, valamint az uniós alapok megnövekedett felhasználását.
Mindezek ugyanakkor - vélik Brüsszelben - óvatosságra intenek a gazdasági helyzet kilátásainak elemzésekor, mert 2015-ben, ezeknek az ösztönző hatásoknak a csökkenése nyomán valamelyest lassulhat a gazdasági növekedés. Az Európai Bizottság szerint annak köszönhetően, hogy a folyó fizetési és a tőkemérleg egyenlege folyamatosan pozitív szaldót mutat, csökken a külső eladósodottság, és az adósság finanszírozása olajozottan biztosítható a rekordalacsony hozamú állampapírok iránti erős keresletből. Ugyanakkor még mindig magas az államadósság és a külföldi eladósodottság szintje, és ez - az alacsony növekedési potenciállal együtt - jelentős sérülékenységet okoz.
Az uniós szakértők szerint a 2014-2015-ös magyar kormányzati deficitcélok teljesíthetőek. A küldöttség ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy bár a deficitet a 3 százalékos küszöb alatt tartják, a közszféra eladósodottsága még nem került egyértelműen süllyedő pályára. Az Európai Bizottság idén tavaszi gazdasági előrejelzése értelmében Magyarországon fennáll annak a kockázata, hogy nem sikerül teljesíteni a stabilitási és növekedési paktum előírásait.
Magyarországnak - hangsúlyozta az uniós küldöttség - erősítenie kell a középtávú növekedési kilátásokat a szerkezeti reformok ösztönzésével, a brüsszeli bizottság idei országspecifikus ajánlásaival összhangban. Ennek keretében "szilárd és kiegyensúlyozottabb társasági adórendszerre" van szükség, ide értve egyebek között a torzító hatású szektorális adók kivezetését, valamint - a foglalkoztatás ösztönzése érdekében - az alacsony jövedelműek adóékjének csökkentését. A gazdasági szereplők számára a "normális hitelezés helyreállítását", a bankok működési környezetének javítását, a bankokra nehezedő adóterhek enyhítését szintén követelményként fogalmazta meg az Európai Bizottság a fenntartható növekedés biztosítása érdekében.
Az uniós küldöttség nyugtázta a kormány azon erőfeszítését, hogy megoldja a devizahiteles jelzálogszerződések ügyét, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a célt "konzultatív megközelítéssel" és az érintettek közötti "megfelelő tehermegosztással" kell megpróbálni elérni.
Végezetül a brüsszeli szakértők arra szólították fel Magyarországot, hogy javítsa az üzleti légkört, stabilizálja a szabályozási kereteket, valamint segítse elő a piaci versenyt, különösen a szolgáltatási szektorban meglévő akadályok lebontásával. (MTI)
