Coface- a cégek ötöde már érzi az exportpiac fellendülését
A Coface Hungary felmérése szerint a több száz megkérdezett magyarországi exportcég közel felének 5 százalék feletti mértékben csökkent 2009-ben az export árbevétele. A cégek közel 40 százalékának 10 százalék feletti mértékben csökkent tavaly az exportárbevétele, további 10 százaléknál 5-10 százalékkal esett vissza.
Bagyura András, a társaság kereskedelmi vezetője szerint jelentősnek tekinthető a visszaesés mértéke, mivel egy átlagos exportáló cégnél a válság előtt az évi 10-15 százalékos exportnövekedés természetes volt - derül ki a felmérésről szóló közleményből. Az exportpiac "mozgolódása" ellenére a megkérdezett vállalatvezetők 36 százaléka csak 2011-re várja az exportpiac fellendülését, míg 14 százalékuk ennél optimistább: 2010 második felét jelölte meg.
A közlemény szerint az, hogy a megkérdezettek nagy aránya, 14 százaléka a nemzetközi cégeket, 17 százaléka pedig a multinacionális vállalatokat jelölte meg az exporttevékenysége célcsoportjaként, jól mutatja, hogy a magyar export főként beszállítói kivitelt jelent. Magyarországon a GDP közel felét az exportra kerülő termékek, szolgáltatások teszik ki.
Tudni kell azonban, hogy a magyar exportnak egy jelentős része az ide települt multinacionális cégek üzemeiből (leányvállalataiból) kerül kivitelre – vagyis valójában vissza – az anyacéghez. A statisztika szerint ez is exportnak minősül, de gyakorlatilag egy beszállítói körről van szó - hívják fel a figyelmet a felmérésről szóló közleményben.
A cégeknek mindössze 16 százaléka exportál csak kis- és középvállalkozásoknak. Ez - a közlemény szerint - a magyar vállalati struktúra felépítéséből következik. A versenyképesség legnagyobb korlátjának az exportőrök 15 százaléka a forráshiányt tartja – derül ki a felmérésből. A megkérdezettek közel hasonló aránya, 13 százaléka a gyenge állami támogatási rendszert jelölte meg a versenyképesség legnagyobb akadályának.
Többnyire csak az indirekt exportösztönzésbe lehet pénzt fektetnie az államnak, így például a vevőkapcsolatok kiépítésébe, vásárokon való megjelenésbe, a kinti kereskedelmi képviseletek fenntartásába, vagy bizonyos kockázatkezelési eszközök támogatásába. Az exportnövekedés elérése érdekében a cégek az exportpiacok felvevőképességének növekedését, a stabil forintárfolyamot és a jó minőségű termékeket tartják kívánatosnak.
A megfelelő exportnövekedés elérése érdekében a megkérdezett cégvezetők negyede szerint az exportpiacok felvevőképességének kellene növekednie. A Coface szakértői szerint ki kell lépni teljesen a hagyományos EU-központú exportstruktúrából. A Balkán és Oroszország felé kell nyitni, ezek viselhető kockázatot is jelentenek viszonylagos közelségük miatt, ha távolabb tekintünk, akkor pedig Kína, Korea, a délkelet-ázsiai térség és Dél-Amerika jelenthet potenciális felvevőpiacot a magyar exportnak.
Mivel azonban ezek kevésbé ismert piacok a magyar cégek számára, itt még hangsúlyosabban szerepet kap a céginformációs szolgáltatás és a követeléskezelés is - olvasható a közleményben. A felmérésből kiderül, hogy a vállalatok 23 százaléka ugyanakkor a stabil forintárfolyamot tartja az exportnövekedés alapvető feltételének.
Bár hagyományosan azt szokták mondani, hogy az exportőrök szeretik a gyenge forintot, ez a válasz inkább azt mutatja, hogy elsősorban stabilitást szeretnének a cégek - olvasható a közleményben. A megkérdezettek 10 százaléka úgy gondolja, hogy stabil, jó minőségű termékekkel lehet megfelelő exportnövekedést elérni.
