A vállalatok többsége magasabb adóterhelésre számít 2027-ben
Magasabb magyarországi adóterhelésre számít 2027-ben az EY felmérésében megkérdezett vezetők 67 százaléka. A válaszadók a legfontosabb feladatok között az új adószabályokhoz való alkalmazkodást is megjelölték. Kiemelt figyelmet kap az adókockázatok kezelése, az adatok minősége, valamint a pénzügyi folyamatok digitalizációja és automatizálása.
„Az előttünk álló változások több területen is közvetlenül érintik a vállalkozások működését. Át kell tekinteniük, hogyan változik az adóterhelésük, milyen új kötelezettségekre kell felkészülniük, és szükség van-e a jelenlegi folyamataik módosítására. A felmérésünk alapján a nagyvállalatok többsége már foglalkozik ezekkel a kérdésekkel” – mondta Módos András, az EY Adó- és jogi üzletágának vezetője.
A transzferárazástól tartanak leginkább a vállalatok
Az adókockázatok közül egyértelműen kiemelkedik a transzferárazás. Ezt a társasági adó és a globális minimumadó, majd az áfa követi. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok elsősorban azokon a területeken érzékelnek kockázatot, ahol az adózási szabályok mellett a dokumentáció, az adatok minősége és a cégcsoporton belüli működés is meghatározó.
A válaszadók szerint az adóhatósági ellenőrzések is jelentős kockázatot hordoznak. Több mint felük számít adóellenőrzésre a következő fél évben, noha erről hivatalos értesítést még nem kapott. Több cégnél pedig az ellenőrzés már folyamatban van, vagy arról már értesítést kaptak.
„Az adóellenőrzések egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az adózók adatszolgáltatásaira, például a valós idejű számlaadatokra és az e-áfa-adatokra. Emiatt az adózási, számviteli és üzleti adatok összehangolása már nem pusztán technikai feladat. A megfelelő adatminőség és a jól működő digitális folyamatok a kockázatok kezelésének alapvető feltételeivé válnak” – emelte ki Módos András.
Bizonytalanabb környezetben is folytatódnak a fejlesztések
A felmérés alapján az adóváltozások eleve bizonytalan üzleti környezetben érik a vállalatokat. A leggyakrabban említett kihívás a világgazdasági és európai kereslet visszaesése, de az árfolyamok, az energiaárak, a bérek emelkedése és a digitalizációs elvárások is érdemi nyomást jelentenek.
Mindez ugyanakkor nem állította le a fejlesztéseket. A megkérdezettek kétharmada valamilyen beruházást, fejlesztést vagy bővítést tervez a következő egy-három évben. A tervek között a kapacitásbővítés, az automatizáció, valamint a fenntarthatósági befektetések egyaránt megjelennek.
Az adózás egyre inkább üzleti kérdéssé válik
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a vállalatok adózási stratégiájában már nem kizárólag az adóteher optimalizálása áll a középpontban. Az új szabályokhoz való alkalmazkodás mellett az adókockázatok csökkentése, a folyamatok digitalizálása és automatizálása, az adatminőség javítása, valamint a cégcsoporton belüli versenyképesség megőrzése kerül előtérbe.
„A vállalatoknak most azt kell azonosítaniuk, hogy az új rendelkezések közül melyek igényelnek egyszerű technikai módosítást, és melyek befolyásolhatják érdemben a működést vagy a beruházási döntéseket. A felkészülést ezért nem érdemes az új szabályok hatálybalépéséig halasztani” – hangsúlyozta Módos András.