Csányi Sándor optimista
A bankvezér a hetilap csütörtöki számában megjelenő írásban kijelentette: ha választani kell, hogy az államháztartási hiány növelésével élénkítsük a gazdaságot, vagy stabilizáljuk a költségvetést, és hagyjuk a mesterséges élénkítést, akkor ő inkább az utóbbi mellett teszi le a garast. Hangsúlyozta: Magyarországnak egyetlen előnye van jelenleg a többi közép-európai országgal szemben, amelyekkel a tőkepiacokon versenyzünk: a csökkenő költségvetési hiány. Magyarországot elsősorban a visegrádi államokkal kell összehasonlítani, nekünk ebben a térségben kell vonzónak lennünk - mutatott rá. A monetáris politikában Csányi szerint meg kellene tartani a jelenlegi irányt: ne hagyjuk se erősödni, se gyengíteni a forintot - mondta.
Az utóbbi nem csak a lakosságnak, hanem a vállalatoknak sem volna jó, mert jelentős részük ugyancsak devizában van eladósodva, s mivel nagy részüknek nincs devizabevétele, nem járnának jól a gyengüléssel, csak a terheit viselnék. A megnövekvő adóterhek, az infláció, a csökkenő reáljövedelem, plusz a bankrendszer forrásainak drágulása, a swapköltségek növekedése a GDP-t illetően nagyobb kárt okozna, mint hasznot - jelezte. Úgy vélekedett, egy 50-100 milliárd forintos állami garancia ugyanakkor jelentős segítség volna a gazdaságnak, oda kell azonban figyelni arra, hogy az így nyújtandó támogatás ne vesszen el a közvetítő szervezeteknél. Csányi Sándor a másik nagy teendőként a feketegazdaság visszaszorítását jelölte meg. Elmondta: a tej- és húságazat 30-40 százaléka a feketezónában működik. Mindezzel együtt túl magas, 50 százalék feletti a magyarországi újraelosztás aránya, ami óriási teher - mutatott rá.
Úgy vélekedett, mindenképpen adót és járulékot kell csökkenteni, de csak úgy, hogy ez ne rombolja a költségvetést. Azaz meg kell szüntetni az adókedvezményeket, szélesíteni az adózók körét, szigorúan és hatékonyan behajtani az adót. Arra a kérdésre, hogy meddig lehetne elengedni a deficitet, úgy vélekedett, hogy a 4,5 százalékig terjedő hiány még kezelhető. Ezt azonban csak akkor lehet túllépni - és lehetne elfogadtatni a nemzetközi szervezetekkel -, ha valamely nagy alrendszer reformjára végre sor kerülne, aminek az egyszeri költségei bizonyíthatóan megtérülnek. Ilyen lehetne végre az egészségügy vagy az önkormányzati és oktatási rendszer átalakítása. Csányi Sándor szerint, amennyiben valamely nagy alrendszer átalakításához kérik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatását, meg lehet, és meg kell állapodni a változtatásról. "A kényszer most adottság, és bízom benne, hogy a következő kormányban meglesz az ehhez szükséges akarat és erő" - válaszolta Csányi Sándor arra a kérdésre, végre tudná-e hajtani mindezt egy esetleges Fidesz-kormány.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) válságban tanúsított magatartásáról úgy vélekedett, hogy 2008 októbere után már nem sok mozgástere volt az MNB-nek. Szerinte a jegybank korábbi, a krízis kirobbanása előtti magatartása sokkal problémásabb. Az MNB szeme előtt ugyanis hosszú ideig egyetlen cél lebegett: a forint értékállóságának védelme, így nagyon erős forinttal és magas kamattal érkeztünk a válság kapujába. Az októberi krízis, illetve a 300 bázispontos kamatemelés után már kényszerpályán mozgott az MNB - mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor: továbbra is úgy gondolja, hogy a legnagyobb probléma a költségvetési hiány, az ország hitelességét leginkább ez rombolta, és nem a monetáris politika. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) MNB-be való esetleges beolvasztásáról azt tartotta: lehet, hogy a szakértelemben és a költségekben lenne szinergia, de jelenleg nem látni olyan okot, ami indokolná a felügyelet beolvasztását a jegybankba; a PSZÁF a jelenlegi modellben is hatékonyan tud működni.
Az OTP Bank terjeszkedési stratégiájáról elmondta: már a tavalyi negyedik negyedévben elkezdtek akvizíciós célpontokat keresni. Három esetben már megtörtént a kapcsolatfelvétel, van, ahol már az átvilágítás is megtörtént. Elsősorban azokon a piacokon terveznek növekedést, ahol az OTP még nem érte el a gazdaságos üzemméretet. Főleg Romániában, de Szerbiában, Szlovákiában és Horvátországban is is szeretnének tovább terjeszkedni. A legígéretesebb célpont a romániai, bár még nem tettek árajánlatot - derült ki a szavaiból. Az elnök-vezérigazgató elmondta azt is, hogy eddig egyetlen akvizíciót sem bánt meg, és szó sincs arról, hogy a szerbiai bankot eladnák. A térség bankrendszere Csányi Sándor szerint még mindig alulértékelt, de mindez a helyére kerül, sőt a gazdaság a következő években ismét dinamikusabban növekszik majd, mint a nyugat-európai országokban. Európa hozzájárulása a világ GDP-jéhez a jövőben csökkenni fog, Ázsia vagy Brazília már most sokkal vonzóbb a befektetők szemében - mutatott rá. Csányi Sándor hozzátette: az ő gondolkodásukban is szerepel Ázsia, azon belül is egy ország, de erről egyelőre nem kívánt többet mondani.
