EU-nézeteltérések miatt lépnek vissza a közép-európaiak nyugdíjreformtól
A londoni gazdasági napilap felidézi, hogy kilenc - jórészt "egykori keleti tömbbeli" - EU-tagállam követeli a közfinanszírozás elszámolási szabályainak módosítását. "A Világbank nyomása alatt" egy évtizeddel ezelőtt számos ország nyugdíjreformot hajtott végre, és ellenállóbbá tette a nyugdíjrendszereket a jövőbeni demográfiai változásokkal szemben, azzal, hogy kötelezően előírta az alkalmazottak társadalombiztosítási járulékának részleges befizetését a magánalapokba.
Most azonban ezek az országok bajba kerülnek, mivel az EU-szabályok ezeket az alapokat nem kezelik a közfinanszírozás részeként, és így növekszik az adósság-ráta - áll a Financial Times keddi elemzésében. Az EU-vezetők legutóbbi, októberi találkozóján a változtatást követelő kilenc ország kompromisszumot ért el, amely ugyan nem módosít a szabályozáson, ám lehetővé teszi ötéves időszakra a nyugdíjrendszer átalakítása során keletkezett adósságok figyelembevételét az adósság- és hiánykorlátokat megszabó euróövezeti stabilitási és növekedési paktum érvényesítése során.
Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter azonban a minap egy rádióinterjúban kijelentette, hogy ha nem módosul a lengyel közadósság kiszámításának módja, akkor lehetetlenné válik Lengyelország euróövezeti csatlakozása - írta a Financial Times. Az írás szerint a magyar kormány az adócsökkentési ígéretek teljesítése és a közfinanszírozáson emiatt keletkezett lyuk betömködése végett októberben bejelentette, hogy 14 hónapig átirányítja a nyugdíjrendszer "magánkomponensét" az állami költségvetésbe, jövőre 380 milliárd forinttól megfosztva az alapokat.
A kormány emellett azt is szeretné, ha a magánnyugdíj-pénztári tagok 90 százaléka visszatérne a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerbe. A magyar kormány a "visszatérők" vagyonából 530 milliárd forintot költségvetési finanszírozásra használna, amivel Magyarország államháztartási hiánya jövőre a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá kerülhetne. "Legalábbis a felszínen" ez egyike lenne a legmegfontoltabb költségvetési mérlegeknek az EU-ban - írta a keddi Financial Times.
A lépés azonban feldühítette a magyar magánnyugdíj-pénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetséget, közgazdászok pedig arra hívják a figyelmet, hogy jóllehet a magyar kormány teljesíteni fogja rövid távú költségvetési céljait, ugyanakkor jövőbeni bajokat is előkészít, és kikerüli az érdemibb szerkezeti reformokat - áll a londoni napilap cikkében.
A Financial Times idézi Bába Juliannát, az AXA-csoport magyarországi részlegének vezetőjét, aki kijelentette: egyrészről az EU is hibáztatható, mert álláspontja az adósságkiszámítás kérdésében "nagyon merev", másrészről azonban "a magyar kormány a lehető legrosszabb megoldást választotta" e kritérium teljesítésére. A lengyel kormány tartózkodott a radikális költségvetési kiegyensúlyozó lépésektől, ám "a jelek szerint tépelődik e kérdésben".
Donald Tusk miniszterelnök a múlt héten azt mondta, hogy nem lesznek "viharos, radikális változtatások" a nyugdíjrendszerben. Waldemar Pawlak gazdasági miniszter ugyanakkor kijelentette, hogy "egy válsághelyzet kikényszerítheti" a magánnyugdíj-rendszerbe irányuló befizetések "átmeneti befagyasztását" - írta a keddi Financial Times.
