Egy évtizednyi nyomor vár még ránk
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági kutatócég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vasárnap ismertetett előrejelzésében - alapeseti forgatókönyvként - azt valószínűsítette, hogy az euróövezet "a legközelebbi jövőben" nem bomlik fel, mivel a potenciális következmények ismeretében Görögország és a többi tagállam "nem meri" vállalni a felelősséget a valutaunió szétesése után rövid távon várható komoly gazdasági "szenvedésért".
A CEBR londoni elemzői közölték, hogy becslésük szerint az euróövezet azonnali felbomlása esetén már jövőre legalább 2 százalékkal visszaesne a valutauniós térség GDP-értéke, szemben a cég jelenleg érvényes központi előrejelzésével, amely 2012-re stagnálást jósol az euróövezet egészére. A ház szerint ha az euróövezetet mostani formájában fenn akarják tartani, annak egyik ára tízévnyi folyamatos megszorítás lenne. Ha a valutaunió felbomlik, az azonnali, fájdalmas gazdasági következmények "sokkal intenzívebben" érződnének, ám a CEBR londoni szakértőinek becslése szerint hozzávetőleg 30 hónap után a térség növekedése már gyorsabb lenne, mintha az euróövezet jelenlegi összetételében fennmaradna.
Más nagy londoni elemzőházak szerint is legalább egy évtizednyi megszorítás árán lehetne egyben tartani a valutauniót. A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi-gazdasági tanácsadó csoport közgazdászai legutóbbi elemzésükben közölték, hogy véleményük szerint az adósságtörlesztési átstrukturálás önmagában nem kezelné az adósságválsággal küszködő euróövezeti tagországok alapvető versenyképességi hiányát. A cég szerint az eurózónán belül olyan szélesre nyílt a versenyképességi rés, hogy bezárása egy évtizedig vagy még tovább tartó gazdasági depresszióval és deflációval járna a perifériális országokban. Mindezek alapján ezeknek az országoknak a gazdasági problémáit csak az oldhatná meg, ha elhagynák az eurót - vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint az európeriféria versenyképességi erózióját az egységnyi termékértékre jutó munkaköltségek meredek növekedése jelzi. A Capital Economics kimutatta, hogy Görögországban ez a mutató a 1999-ben mért szint 150 százalékának közelében jár, Portugáliában és Olaszországban is eléri, illetve megközelíti a 140 százalékot - miközben Németországban nem sokkal haladja meg a 105 százalékot. A Capital Economics londoni elemzőinek számításai szerint ha érvényesülne a dominóhatás, és az adósságválsággal küzdő összes valutauniós tagállam - köztük Spanyolország és Olaszország is - csődbe menne, az kétezer milliárd eurós vagy még nagyobb befektetői veszteséget okozhatna; ez az euróövezet éves GDP-értékének 20 százalékával lenne egyenlő.
A ház szerint ha Németország és a többi központi eurótagállam szembesül azzal a hatalmas költséggel, amelyet esetleg nekik kell állniuk az euróövezet egyben tartása végett, akár arra a következtetésre is juthatnak, hogy a közös valuta fenntartásának makrogazdasági indokai "messze nem kristálytiszták". A Capital Economics szakértői elemzésükben felidézték: a cég már tavaly 50 százaléknál kisebb esélyt jósolt arra, hogy az euróövezet a jelenlegi formájában kerül ki az adósságválságból. Akkoriban "ez vitatott vélemény volt, de az azóta bekövetkezett fejlemények arra vallanak, hogy az euró túlélési esélye még tovább csökkenhetett, akár jelentős mértékben is". ű
A ház londoni elemzői szerint ha az euróövezet felbomlik, annak legvalószínűbb forgatókönyve még mindig az, hogy Görögország és esetleg más kisebb tagállamok távoznak. Azonban minél tovább marad benn Görögország és a többi bajban lévő eurógazdaság, annál nagyobb az esélye annak, hogy Németország és néhány más központi tagállam "kezdi megfontolni saját pozícióját" - fogalmaztak a Capital Economics közgazdászai. Az euróövezet szétesését és Németország távozását más nagy londoni házak is most már tényleges eséllyel jósolják.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - legutóbbi globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt immár 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét. Az EIU a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyvében egyaránt elképzelhetőnek nevezte az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené. (MTI)
