Egyre nagyobb a tétje a transzferár-ellenőrzéseknek
Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere szerint az APEH évek óta megkülönböztetett figyelmet fordít a kapcsolt felek között alkalmazott árakkal (transzferárakkal) kapcsolatos adójogi előírások betartatására és a nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésére. A 30 milliárdos feltárt nettó adókülönbözet majd kétszerese, a kétezer tavalyi ellenőrzés pedig számszerint több mint két és félszerese az egy évvel korábbinak.
A Deloitte tapasztalatai szerint a szabályozásnak továbbra is vannak olyan részterületei, amelyeket az adóhatóság ellentmondásosan vagy bizonytalanul, az adózók pedig megfelelő tájékozottság és elővigyázatosság nélkül kezelnek. A vállalkozások egy része számára például még mindig nem teljesen világosak a transzferár-dokumentációval kapcsolatos követelmények. Gyakoriak azok az esetek, amikor az adózónak csupán jóval körültekintőbbnek kellene lennie ahhoz, hogy elkerülje a szankciókat - a hiba legtöbbször annyira nyilvánvaló, hogy felderítése még csak komoly erőfeszítéseket sem igényel az adóhatóságtól.
Így komoly buktató lehet az ingyenesen, illetve irreálisan alacsony, költségeket sem fedező áron (vagy haszonkulcs alkalmazása nélkül) nyújtott szolgáltatás a kapcsolt vállalkozásnak, amire gyakori példa az ingyenes irodabérlet, a kamatmentes kölcsön, az amortizációt sem fedező irodabérlet, vagy például építőiparban a haszonkulcs alkalmazása nélkül megállapított vállalkozói díj. A nem piaci árak alkalmazásának következménye rendszerint az átadó, vagy szolgáltatást nyújtó fél társasági adóalapjának kiigazítása és az ehhez kapcsolódó szankció. Veszprémi István kiemelte: sok esetben már azzal is elkerülhetőek lennének a bírságok, ha a vállalkozások legalább az irreálisan alacsony (vagy éppen magas) áron bonyolított ügyletektől óvakodnának kapcsolt vállalkozásaikkal bonyolított tranzakcióik során.
A Deloitte tapasztalatai szerint vannak olyan adóhatósági megállapítások, amelyek jogossága vitatható, ezért ilyenkor célszerű lehet külső szakértő segítségét is igénybe venni. Ilyen lehet például az úgynevezett Amadeus adatbázis (nemzetközi transzferár-adatbázis) alkalmazásával meghatározott piaci ársáv alapján elvégzett adóhatósági adóalap kiigazítás. Egy ilyen kiigazítás ugyanis - a sáv különböző pontjait használva - az adózó számára különböző összegű adókülönbözeteket eredményezhet, és nem valószínű, hogy az adóhatóság az adózó számára legkevésbé hátrányos megoldást választja.
