Elemzői reakciók az MNB kamatdöntésre
A monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén változatlanul 5,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, ami azonban továbbra is történelmi mélypontot jelent. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere a döntést kommentáló közleményében kifejti: a májusi tőkepiaci események megmutatták, hogy mennyire törékeny a piaci helyzet, és ilyen környezetben érthető az MNB óvatossága.
A szakember szerint a jegybanki döntést a kamatszintről alapvetően két tényező alakítja. A gyengébb növekedési kilátások és az ebből adódó mérsékelt inflációs környezet az alacsony kamat mellett szól, ugyanakkor az államadósság finanszírozhatóságával kapcsolatos aggodalmak határt szabnak a monetáris enyhítésnek. Megjegyzi, hogy a jegybank a legfrissebb inflációs jelentésében várhatóan felfelé módosítja az előrejelzését, és ez a korrekció is inkább az óvatosság irányába mutathat.
Bebesy Dániel rámutat, hogy a recessziós környezet miatt a világban általában alacsonyak a kamatok, azonban ahol a piac megkérdőjelezi az adósságpálya fenntarthatóságát, az utóbbi hatás dominál, és a gyenge növekedés ellenére csak magas kamatszinttel biztosítható a finanszírozás. Hozzáteszi: Magyarország esetében jó lenne elkerülni, hogy az utóbbi csoportba tartozzon, azonban ez nagyban függ majd az új kormány költségvetési politikájától.
A Budapest Alapkezelő szakembere szerint az MNB mostani döntése nem feltétlenül jelenti azt, hogy véglegesen megszakadt volna a monetáris enyhítés, kedvezőbb külső környezet és biztatóbb hírek a várható magyar fiskális politikával kapcsolatban esetleg újra lehetőséget teremthetnek a vágásra. Kovács Roland, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője közleményében kiemeli, hogy a jegybank konzekvensen tartotta magát korábbi "fogadalmához", hogy csak akkor kerül sor újabb kamatcsökkentésre, ha az ország kockázati megítélése nem romlik jelentősen.
Mivel az eurózóna adósságválsága eszkalálódni látszik és emiatt a befektetők azt árazzák, hogy a törékeny európai gazdasági kilábalás megbicsaklik, a magyar piaci eszközök - több fejlődő piaci eszközzel egyetemben - alulsúlyozásra kerültek a külföldi intézményi befektetők portfoliójában. Így szinte elkerülhetetlen volt az MNB hétfői döntése. Az elemző szerint a következő hónapokban is alapvetően az eurózóna adósságválsága határozza meg a magyar jegybanki alapkamat alakulását, ugyanis a befektetők ennek fényében ítélik meg a nem eurózóna tag, de európai államok gazdaságát is.
Kovács Roland úgy véli, hogy a spanyol, portugál költségvetési kiigazítások, amelyekhez alkalom adtán más államok is csatlakoznak, nyomottan tartják a kockázatvállalási hajlandóságot, azaz csökkentik az európai, így a magyar tőkepiaci eszközök iránti keresletet. Emiatt nem számol újabb magyar kamatcsökkentéssel a következő néhány hónapban.
Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint indokolt volt a jegybank lépése miután az elmélyülő európai adósságproblémák miatt az utóbbi időben nőtt a piaci bizonytalanság. Hozzáteszi, hogy a magyar költségvetés állapotával kapcsolatos vég nélküli, és egyelőre konkrét eredmények nélküli vita is fokozta a bizonytalanságot. A szakember várakozásai szerint bár a jelenlegi jegybanki alapkamat emelésének lehetősége semmiképp sincsen terítéken, nehezen képzelhető el az aktuális gazdasági kondíciókat vizsgálva, hogy 5 százalék alá csökkenjen az irányadó ráta.
Vizkelety Péter úgy véli, a kitűzött időhorizonton megvan a lehetőség arra, hogy a jegybank inflációs célja teljesüljön. Közleményében azt írja: "a potenciálistól elmaradó gazdasági növekedés árvisszafogó hatása továbbra is fennáll, a magasabb drágulási ütemért elsősorban a világpiacon emelkedő energiaárak, illetve a januári újabb jövedékiadó-emelés okolhatók".
