Orrhossznyival vezetnek az ázsiai vállalkozások a recesszióból kivezető úton
2009. 06. 14. 12:40
Az ázsiai-csendes-óceáni vállalkozások új nemzetközi piacok megjelenésére számítanak, és ennek megfelelően alakítják tevékenységüket a globális recesszió alatt, míg sok európai vállalkozás határozatlan, hogy milyen választ adjon a válságra - állapította meg a KPMG új tanulmánya, amely 850 felső szintű döntéshozó megkérdezésével készült. (ProfitLine.hu)
"Az európai országokban sok vállalat még keresi a stratégiát a recesszióban való helytálláshoz" - mondta László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter a nemzetközi könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég MTI-hez eljuttatott közleménye szerint. A KPMG tanulmánya alapján ezzel szemben a japán vállalkozások közel 90 százaléka és a szingapúri vállalkozások 84 százaléka üzleti modellje radikális változtatását tervezi a következő évtizedre. Indiában ez az arány 72 százalék, Kínában pedig 66 százalék. A Cseh Köztársaságban és Hollandiában csupán a vállalkozások 20 százaléka képzeli el tevékenysége komolyabb változtatását, ez az arány Belgiumban 25 százalékra, Magyarországon 30 százalékra, az Egyesült Királyságban pedig 42 százalékra nő. A legmagasabb hányadot Európában Írország mutatja, amelyben a vállalkozások 63 százaléka számol gyökeres változtatással tevékenységét tekintve. "Meglepő a mostani recessziót egyedülállónak tekintő, korábbi tapasztalataikat hasznosítani nem képes válaszadók magas aránya. Globálisan a válaszadók 15 százaléka képviselte ezt a nézetet, Németországban, Olaszországban és Magyarországon azonban arányuk mintegy 40 százalékot tett ki" - idézi a közlemény László Csabát. A volt pénzügyminiszter szerint Európában sok vállalat a gazdaság megújítására irányuló kormányzati lépésekre vár, elsősorban a pénzügyi szektor megfelelőbb szabályozása révén. A luxemburgi válaszadók több mint egyharmada ezt tekintette előremutató útnak, az így vélekedők arányát tekintve őket a spanyolok, a hollandok és a lengyelek követték 28, 24 és 20 százalékkal. A japán válaszadók között ezzel ellentétben senki nem képviselte ezt az álláspontot, és Szingapúrban is csak a válaszadó döntéshozók nyolc százaléka. Ezekben az országokban előnyben részesítették a költségcsökkentést, emellett a japánoknál a megfelelőbb kockázatkezelésre és tervezésre összpontosítás, sok szingapúri vállalatnál pedig az ügyfélgondozás útján történő kilábalás szerepelt első számú megoldásként. "Vannak Európában egyértelműen az új piacokhoz való alkalmazkodást tervező vállalatok, de határozott az európai és az ázsiai-csendes-óceáni országok eltérő álláspontja, megközelítésbeli különbsége is. Az Indiában, Kínában és Szingapúrban megkérdezett vezetők közül többen egyáltalán nem tekintették újnak a mostani problémákat, hanem a hosszú távú gazdasági fejlődést jellemző rendszeres megújulási és átszerveződési folyamat részének tartják" - mondta Demetrovics Gergely, a KPMG adópartnere. A szakértő hozzátette: az egyetlen terület, amelyet tekintve széles körű egyetértés mutatkozott, az volt, hogy mikorra várható a világgazdaság újra "beindulásának" időpontja. A vállalatok éppen több mint fele 2010-re vár javulást, 22 százaléka 2011-re, hét százaléka pedig 2012-re, a nagyon pesszimista egy százalék gondolta csupán azt, hogy 2014-ben még válságban leszünk - vélekedett a Demetrovics Gergely.
"Az európai országokban sok vállalat még keresi a stratégiát a recesszióban való helytálláshoz" - mondta László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter a nemzetközi könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég MTI-hez eljuttatott közleménye szerint. A KPMG tanulmánya alapján ezzel szemben a japán vállalkozások közel 90 százaléka és a szingapúri vállalkozások 84 százaléka üzleti modellje radikális változtatását tervezi a következő évtizedre. Indiában ez az arány 72 százalék, Kínában pedig 66 százalék. A Cseh Köztársaságban és Hollandiában csupán a vállalkozások 20 százaléka képzeli el tevékenysége komolyabb változtatását, ez az arány Belgiumban 25 százalékra, Magyarországon 30 százalékra, az Egyesült Királyságban pedig 42 százalékra nő. A legmagasabb hányadot Európában Írország mutatja, amelyben a vállalkozások 63 százaléka számol gyökeres változtatással tevékenységét tekintve. "Meglepő a mostani recessziót egyedülállónak tekintő, korábbi tapasztalataikat hasznosítani nem képes válaszadók magas aránya. Globálisan a válaszadók 15 százaléka képviselte ezt a nézetet, Németországban, Olaszországban és Magyarországon azonban arányuk mintegy 40 százalékot tett ki" - idézi a közlemény László Csabát. A volt pénzügyminiszter szerint Európában sok vállalat a gazdaság megújítására irányuló kormányzati lépésekre vár, elsősorban a pénzügyi szektor megfelelőbb szabályozása révén. A luxemburgi válaszadók több mint egyharmada ezt tekintette előremutató útnak, az így vélekedők arányát tekintve őket a spanyolok, a hollandok és a lengyelek követték 28, 24 és 20 százalékkal. A japán válaszadók között ezzel ellentétben senki nem képviselte ezt az álláspontot, és Szingapúrban is csak a válaszadó döntéshozók nyolc százaléka. Ezekben az országokban előnyben részesítették a költségcsökkentést, emellett a japánoknál a megfelelőbb kockázatkezelésre és tervezésre összpontosítás, sok szingapúri vállalatnál pedig az ügyfélgondozás útján történő kilábalás szerepelt első számú megoldásként. "Vannak Európában egyértelműen az új piacokhoz való alkalmazkodást tervező vállalatok, de határozott az európai és az ázsiai-csendes-óceáni országok eltérő álláspontja, megközelítésbeli különbsége is. Az Indiában, Kínában és Szingapúrban megkérdezett vezetők közül többen egyáltalán nem tekintették újnak a mostani problémákat, hanem a hosszú távú gazdasági fejlődést jellemző rendszeres megújulási és átszerveződési folyamat részének tartják" - mondta Demetrovics Gergely, a KPMG adópartnere. A szakértő hozzátette: az egyetlen terület, amelyet tekintve széles körű egyetértés mutatkozott, az volt, hogy mikorra várható a világgazdaság újra "beindulásának" időpontja. A vállalatok éppen több mint fele 2010-re vár javulást, 22 százaléka 2011-re, hét százaléka pedig 2012-re, a nagyon pesszimista egy százalék gondolta csupán azt, hogy 2014-ben még válságban leszünk - vélekedett a Demetrovics Gergely.
Aki butik jellegű fesztiválra jár, az többet hajlandó fizetni?
Egyre több a butik fesztivál (vagy boutique festival angolul) Magyarországon, amelyek egy kisebb, exkluzívabb hangulatú zenei vagy kulturális rendezvényt valósítanak meg, Ezek a minőségre, egyediségre és különleges élményre helyezik a hangsúlyt, nem pedig a tömegre vagy a gigaméretre. A Balatonon ilyen például a Paloznaki Jazzpiknik amely 2025. július 31‑én, vette kezdetét. De ezen kívül is több tucat ilyen rendezvény lesz a Balatonnál.
Átlépte a 20 millió forintot a lakáshitelek átlagösszege
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett, 2025 júniusára vonatkozó adatai szerint a lakáshitelek és a személyi hitelek esetében is csökkent az új szerződések összege. Ennek ellenére továbbra is szépen teljesít a magyarországi hitelpiac, 2025 első felében jelentős növekedésről beszélhetünk. Eközben az új lakáshitel-szerződések átlagos összege meghaladta a 20 millió forintot, amire korábban még nem volt példa - írja közleményében a Bank360.hu szakportál.
Kombinálható lesz az új fix 3 százalékos lakáshitel más népszerű otthonteremtési támogatásokkal
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) azt a kormányrendeletet, amelynek célja a már meglevő és népszerű otthonteremtési célú támogatási konstrukciók összehangolása a szeptemberben induló fix 3 százalék kamatú, államilag támogatott lakáshitellel - közölte a tárca pénteken az MTI-vel.
Tablet egyetemre: költséghatékony Apple-megoldás tanuláshoz
A digitális tanulás 2025-re már nem csupán opció, hanem alapkövetelmény lett az egyetemi hallgatók számára. A megfelelő eszköz kiválasztása kulcsszerepet játszik a hatékony tanulásban és jegyzetelésben. Ha “tablet egyetemre’” témában keresgélsz, szinte biztos, hogy az Apple iPad és MacBook Air készülékek kerülnek először a látóteredbe – nem véletlenül. Ezek az eszközök kombinálják a csúcsteljesítményt, a hordozhatóságot és az egyedülálló Apple ökoszisztémát.
Stratégiai megállapodás: a Waberer’s és a Budapest Airport együttműködik a hazai légiáru-szállítás dinamikus fejlesztéséért
A mai napon Waberer’s International Nyrt. és a Budapest Airport Zrt. együttműködési szándéknyilatkozatot (MoU) írt alá, amelynek célja a hazai légiáru-szállítás és logisztika dinamikus fejlesztése, amely tovább erősíti azt a nemzeti törekvést, hogy Magyarország stabilan a legversenyképesebb légiáru-elosztó központ legyen Közép-Európában. A Waberer’s és a Budapest Airport megállapodásának legfőbb sarokpontja azon szinergiák kihasználása, amelyekkel a következő évtizedben is töretlen fejlődés valósulhat meg az egyik legfontosabb hazai stratégiai ágazat, a logisztika terén.
Elérte a 45 milliárd forintot a Demján Sándor 1+1 Program kifizetéseinek összege – már több mint 500 vállalkozás jutott forráshoz
Gyors ütemben halad a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó Demján Sándor 1+1 Program végrehajtása: már több mint 500 vállalkozás jutott hozzá a támogatási forráshoz, összesen 45 milliárd forint értékben, így a kifizetések összege két hét alatt megduplázódott. A beruházások országszerte elindultak, a program érdemi lendületet ad a hazai KKV-k technológiai megújulásához és növekedéséhez.
Nincs pénzed fogorvosra? Akkor itt van rá a visszapénzes megoldás
A magyarok fele már igénybe vett magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben, és egyre többen keresik az elérhető, mégis minőségi megoldásokat. A K&H visszapénz most már olyan lehetőséget is kínál, amelynek segítségével kedvezményesen finanszírozható a fogászati ellátás.
Módosult a GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás
A hazai mikro- és kisvállalkozások fejlesztésének ösztönzése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium módosította a GINOP Plusz-1.2.4-25 „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” című felhívást. A támogatási keretösszeg a korábbi 50 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik, így háromszoros forrás válik elérhetővé a vállalkozások számára.
Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése
A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet. A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti - összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.
