Orrhossznyival vezetnek az ázsiai vállalkozások a recesszióból kivezető úton
2009. 06. 14. 12:40
Az ázsiai-csendes-óceáni vállalkozások új nemzetközi piacok megjelenésére számítanak, és ennek megfelelően alakítják tevékenységüket a globális recesszió alatt, míg sok európai vállalkozás határozatlan, hogy milyen választ adjon a válságra - állapította meg a KPMG új tanulmánya, amely 850 felső szintű döntéshozó megkérdezésével készült. (ProfitLine.hu)
"Az európai országokban sok vállalat még keresi a stratégiát a recesszióban való helytálláshoz" - mondta László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter a nemzetközi könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég MTI-hez eljuttatott közleménye szerint. A KPMG tanulmánya alapján ezzel szemben a japán vállalkozások közel 90 százaléka és a szingapúri vállalkozások 84 százaléka üzleti modellje radikális változtatását tervezi a következő évtizedre. Indiában ez az arány 72 százalék, Kínában pedig 66 százalék. A Cseh Köztársaságban és Hollandiában csupán a vállalkozások 20 százaléka képzeli el tevékenysége komolyabb változtatását, ez az arány Belgiumban 25 százalékra, Magyarországon 30 százalékra, az Egyesült Királyságban pedig 42 százalékra nő. A legmagasabb hányadot Európában Írország mutatja, amelyben a vállalkozások 63 százaléka számol gyökeres változtatással tevékenységét tekintve. "Meglepő a mostani recessziót egyedülállónak tekintő, korábbi tapasztalataikat hasznosítani nem képes válaszadók magas aránya. Globálisan a válaszadók 15 százaléka képviselte ezt a nézetet, Németországban, Olaszországban és Magyarországon azonban arányuk mintegy 40 százalékot tett ki" - idézi a közlemény László Csabát. A volt pénzügyminiszter szerint Európában sok vállalat a gazdaság megújítására irányuló kormányzati lépésekre vár, elsősorban a pénzügyi szektor megfelelőbb szabályozása révén. A luxemburgi válaszadók több mint egyharmada ezt tekintette előremutató útnak, az így vélekedők arányát tekintve őket a spanyolok, a hollandok és a lengyelek követték 28, 24 és 20 százalékkal. A japán válaszadók között ezzel ellentétben senki nem képviselte ezt az álláspontot, és Szingapúrban is csak a válaszadó döntéshozók nyolc százaléka. Ezekben az országokban előnyben részesítették a költségcsökkentést, emellett a japánoknál a megfelelőbb kockázatkezelésre és tervezésre összpontosítás, sok szingapúri vállalatnál pedig az ügyfélgondozás útján történő kilábalás szerepelt első számú megoldásként. "Vannak Európában egyértelműen az új piacokhoz való alkalmazkodást tervező vállalatok, de határozott az európai és az ázsiai-csendes-óceáni országok eltérő álláspontja, megközelítésbeli különbsége is. Az Indiában, Kínában és Szingapúrban megkérdezett vezetők közül többen egyáltalán nem tekintették újnak a mostani problémákat, hanem a hosszú távú gazdasági fejlődést jellemző rendszeres megújulási és átszerveződési folyamat részének tartják" - mondta Demetrovics Gergely, a KPMG adópartnere. A szakértő hozzátette: az egyetlen terület, amelyet tekintve széles körű egyetértés mutatkozott, az volt, hogy mikorra várható a világgazdaság újra "beindulásának" időpontja. A vállalatok éppen több mint fele 2010-re vár javulást, 22 százaléka 2011-re, hét százaléka pedig 2012-re, a nagyon pesszimista egy százalék gondolta csupán azt, hogy 2014-ben még válságban leszünk - vélekedett a Demetrovics Gergely.
"Az európai országokban sok vállalat még keresi a stratégiát a recesszióban való helytálláshoz" - mondta László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter a nemzetközi könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég MTI-hez eljuttatott közleménye szerint. A KPMG tanulmánya alapján ezzel szemben a japán vállalkozások közel 90 százaléka és a szingapúri vállalkozások 84 százaléka üzleti modellje radikális változtatását tervezi a következő évtizedre. Indiában ez az arány 72 százalék, Kínában pedig 66 százalék. A Cseh Köztársaságban és Hollandiában csupán a vállalkozások 20 százaléka képzeli el tevékenysége komolyabb változtatását, ez az arány Belgiumban 25 százalékra, Magyarországon 30 százalékra, az Egyesült Királyságban pedig 42 százalékra nő. A legmagasabb hányadot Európában Írország mutatja, amelyben a vállalkozások 63 százaléka számol gyökeres változtatással tevékenységét tekintve. "Meglepő a mostani recessziót egyedülállónak tekintő, korábbi tapasztalataikat hasznosítani nem képes válaszadók magas aránya. Globálisan a válaszadók 15 százaléka képviselte ezt a nézetet, Németországban, Olaszországban és Magyarországon azonban arányuk mintegy 40 százalékot tett ki" - idézi a közlemény László Csabát. A volt pénzügyminiszter szerint Európában sok vállalat a gazdaság megújítására irányuló kormányzati lépésekre vár, elsősorban a pénzügyi szektor megfelelőbb szabályozása révén. A luxemburgi válaszadók több mint egyharmada ezt tekintette előremutató útnak, az így vélekedők arányát tekintve őket a spanyolok, a hollandok és a lengyelek követték 28, 24 és 20 százalékkal. A japán válaszadók között ezzel ellentétben senki nem képviselte ezt az álláspontot, és Szingapúrban is csak a válaszadó döntéshozók nyolc százaléka. Ezekben az országokban előnyben részesítették a költségcsökkentést, emellett a japánoknál a megfelelőbb kockázatkezelésre és tervezésre összpontosítás, sok szingapúri vállalatnál pedig az ügyfélgondozás útján történő kilábalás szerepelt első számú megoldásként. "Vannak Európában egyértelműen az új piacokhoz való alkalmazkodást tervező vállalatok, de határozott az európai és az ázsiai-csendes-óceáni országok eltérő álláspontja, megközelítésbeli különbsége is. Az Indiában, Kínában és Szingapúrban megkérdezett vezetők közül többen egyáltalán nem tekintették újnak a mostani problémákat, hanem a hosszú távú gazdasági fejlődést jellemző rendszeres megújulási és átszerveződési folyamat részének tartják" - mondta Demetrovics Gergely, a KPMG adópartnere. A szakértő hozzátette: az egyetlen terület, amelyet tekintve széles körű egyetértés mutatkozott, az volt, hogy mikorra várható a világgazdaság újra "beindulásának" időpontja. A vállalatok éppen több mint fele 2010-re vár javulást, 22 százaléka 2011-re, hét százaléka pedig 2012-re, a nagyon pesszimista egy százalék gondolta csupán azt, hogy 2014-ben még válságban leszünk - vélekedett a Demetrovics Gergely.
Vihar előtti csend az Ethereum piacán? Az ETH árfolyama nagy elmozdulás előtt állhat
Az Ethereum árfolyama jelenleg látszólag nyugodt, de a felszín alatt egyre erősebb feszültség épül. Miután az ETH a korábbi, 3000 dollár körüli szintekről jelentősen visszahúzódott, most egy kulcsfontosságú ársávban stabilizálódik. A kereskedők és elemzők szerint ez az időszak könnyen egy nagyobb kitörés – vagy akár újabb gyengülés – előszobája lehet. A következő hetekben eldőlhet, hogy a vevők valóban átveszik-e az irányítást, vagy az Ethereum ismét elakad az ellenállási zónák alatt.
Húsvéthétfőn lecsap a hidegfront Magyarországra
Húsvéthétfőn erős széllel hidegfront érkezik és lehűlés kezdődik, a hőmérséklet csúcsértéke a hét közepén már csak 10 és 15 Celsius-fok között alakul, és visszatérnek a hajnali fagyok. A szél egész héten élénk, olykor erős lesz, a hét végén pedig megnő a csapadék esélye is - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
Már minden huszadik azonnali fizetés a qvik rendszerén keresztül fut
Száz forintból négy már valamilyen qvik fizetésen keresztül kerül a számlánkra az azonnali fizetési rendszeren belül – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az elmúlt év elején – teszi hozzá – a fizetési kérelem, a negyedik negyedévben a QR-kódos fizetés robbant, ami azt bizonyítja, hogy a qvik végérvényesen kilépett a kísérleti fázisból, és a hazai fizetési rendszer érdemi részévé vált.
Ittas vezetés esetén a biztosítás is elvész
Ha egy ittas sofőr balesetet okoz, nem csupán a jogosítványát veszítheti el, hanem a biztosítási fedezetet is - hívta fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő portál vasárnap az MTI-nek küldött közleményében, utalva arra, hogy tavaly a húsvéti ünnepek alatt a rendőrség által ellenőrzött járművezetők közül 450 vezetett ittasan, 258 sofőr ellen büntetőeljárás is indult az alkoholszint mértéke miatt.
DeFi DAO-k átalakulásban: válságkezelés, tokenomika és a decentralizáció valódi próbája Bevezető
A decentralizált pénzügyek (DeFi) világa újabb fordulóponthoz érkezett: a legnagyobb DAO-k egyszerre próbálják kezelni a biztonsági kockázatokat, finomhangolni irányítási modelljeiket, és alkalmazkodni a gyorsan változó piaci környezethez. Az elmúlt hét eseményei azt mutatják, hogy a decentralizáció eszméje mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a hatékonyság, a fenntarthatóság és a valós piaci működőképesség is.
Érzékelhető az AI-használat üzleti haszna, viszont a cégek fele még mindig lemaradásban van
A hazai cégek érzékelik az AI-ban rejlő üzleti lehetőségeket, a bevezetéshez azonban sok esetben még több eligazodásra és gyakorlati kapaszkodóra van szükség. A még kiváró vállalatok közel harmada úgy véli, hogy nem ismeri eléggé a piacon elérhető, számára releváns AI-megoldásokat - derül ki a Profession.hu friss, céges tapasztalatokat vizsgáló kutatásából.
Stabilcoin-átrendeződés 2026-ban: 315 milliárd dolláron a piac, miközben az USDC egyre közelebb ér az USDT-hez
A stablecoin-piac 2026 első negyedévében új történelmi csúcsra emelkedett, miközben a teljes kriptoszektor összességében inkább visszahúzódó képet mutatott. A felszínen ez egyszerű növekedési sztorinak tűnhet, a számok mögött azonban jóval izgalmasabb folyamat rajzolódik ki: az USDC látványosan zárkózik fel, míg az USDT dominanciája már nem tűnik megkérdőjelezhetetlennek.
1,4 millió SOL ömlött a tőzsdékre: fokozódhat az eladói nyomás a Solana piacán
Az elmúlt 72 órában mintegy 1,4 millió darab Solana (SOL) érkezett kriptotőzsdékre, ami hozzávetőleg 110 millió dollárnyi tokenmozgást jelent. A láncon belüli adatok és a technikai kép együtt arra utalnak, hogy a piac rövid távon fokozott nyomás alá kerülhet, miközben a SOL árfolyama kulcsfontosságú támaszszintek közelében mozog.
Már 126 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat délutáni adatai szerint már 126 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok az április 12-i parlamenti választásra. 2022-ben az országgyűlési választás előtt egy héttel közel 65 ezer levélszavazatot adtak le a választópolgárok.
Olcsó benzin, dráguló jövő: az árstop visszafogja a klímacélokat
Miközben Magyarország közlekedési szektorának 2050-re legalább 90 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását, a kormány által bevezetett és jelenleg is érvényben lévő üzemanyagárstop épp az ellenkező irányba hat. Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója szerint az árak mesterséges lenyomása rövid távon enyhíti a terheket, de közben növeli a fogyasztást, erősíti a fosszilis függőséget, és hátráltatja a fenntartható közlekedési módokra való átállást. A tapasztalatok azt mutatják: amikor az üzemanyag olcsóbbá válik, a kibocsátás nő, a csökkenés pedig inkább kényszerű takarékosságból fakad, nem tudatos zöld fordulatból.
Mi történik, ha több száz kutató ugyanazt az adatot elemzi?
Meglepő tanulsággal szolgált egy, a Nature-ben most megjelent nemzetközi kutatás: közel ötszáz elemző ugyanazt az adatállományt vizsgálva gyakran eltérő következtetésekre jutott. A tanulmány szerint az eredményeket jelentősen befolyásolják az elemzés során hozott módszertani döntések.
