Erste: ismét megindult a külföldi tőkebeáramlás Közép- és Kelet-Európában, a hitelminősítők kivárnak

A 2009-es erős, 45 százalékos visszaesés után 2010-ben kilenc százalékkal nőtt a külföldi működőtőke befektetések mértéke a régióban. A legnagyobb mértékben Csehországban, ahol több mint megkétszereződtek és a hazai össztermék (GDP) négy százalékát teszik ki. "Jó hírek" érkeztek Magyarországról és Szlovákiából is.

Magyarország "kellemes meglepetést okozott" a tőkebeáramlást tekintve, az előzetes adatok szerint az ellenkezőjére fordult a korábbi csökkenő tendencia. Magyarországon a GDP 2 százalékának, Szlovákiában egy százalékának megfelelő összeget tettek ki a külföldi befektetések. A piacok számára a térség országai vonzóbbak egyes, náluk jobb hitelminősítői besorolású euróövezeti országoknál, mint Olaszország, Spanyolország vagy Portugália - állapították meg az elemzők.

A nyomás alá került euróövezeti országok az Európai Központi Bank eszközeinek igénybe vételével "időt nyertek", hogy az erősen megromlott külső gazdasági egyensúlyt helyreállítsák, az eszközökhöz azonban nem társultak szigorú feltételek. Így az egyensúly hiánya ezekben az országokban 2010-ben is fennmaradt, illetve tovább romlott, miközben Közép- és Kelet-Európában jelentősen csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya.

Ettől a különbségtől függetlenül meglehetősen sokáig tartott, amíg a piacok ráébredtek, hogy az utóbbi országcsoport tagjainak gazdasága sokkal jobb állapotban van, mint néhány euróövezeti országé - hangzott el a sajtótájékoztatón. A piacok jelenleg a hitelminősítőknél kedvezőbben értékelik a térség országait, utóbbiak minősítését némileg meghaladottnak tartják.

Ezt mutatja, hogy a származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása Magyarország, Horvátország és Románia esetében például a fele az ezeknél jobb minősítésű portugálnál, a cseh és szlovák CDS-árazás ugyancsak a fele a szintén jobb minősítésű Spanyolországénál vagy Olaszországénál. Juraj Kotian vezető elemző elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy egyes országok adósosztályzata javuljon, de ez legkorábban a jövő év elején történhet meg.

Az elemzés szerint a hitelminősítők egyelőre kivárnak. Csehországban az adó- és nyugdíjreform gazdasági hatásától, Szlovákiában és Romániában a költségvetési célok teljesítésétől és a további reformoktól, Magyarországon a februárban bejelentett intézkedések sikeres megvalósításától függhet az adósosztályzat javítása. Kotian egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a külföldi befektetések újbóli beáramlása jelentős támogatást jelent a térség valutái számára. (MTI)