Év végéig fennmarad a 10 százalék körüli béremelkedési ütem
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentése szerint júliusban a bruttó átlagkereset 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,9 százalékkal emelkedett. Az év első hét hónapjában a bruttó átlagkereset és a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 10,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommnetárjában leszögezte: júliusban stabilan visszatért a járvány előtti dinamikához a bérnövekedés. Már a számokból is látszik, hogy elsősorban részmunkaidőbe átsorolással és tartalékállományba helyezéssel reagáltak a cégek a járványhelyzet okozta gazdasági hatásokra. A továbbra is zavartalanul működő szektorokban pedig változatlanul és láthatóan stabilan maradt az év eleji bérdinamika - tette hozzá.
Úgy vélte, a bérek alakulását ebben az évben az újra belépők gyengébb alkupozíciója, a bizonyos szektorok esetében továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a forgalomérzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszintek együttes hatása fogja meghatározni. A jelenlegi folyamatok alapján a béremelkedés üteme idén így is várhatóan eléri a 10 százalékot, jövőre pedig 8 százalék feletti növekedést várnak a Takarékbank szakértői. Munkaerőpiaci forrásokból azt lehet tudni, hogy az új belépők alkupozíciójának gyengülése lehetett a legerősebb hatás az elmúlt időszakban, de ezt NAV adataiból származó KSH-adatok nem igazán támasztják alá - jegyezte meg Horváth András.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: az alapfolyamatok továbbra is kétszámjegyű bérkiáramlást jeleznek. A munkanélküliségi ráta júliusban indult mérsékelt csökkenésével párhuzamosan a bérdinamika erősödött. A júniusról júliusra lassuló átlagos bérnövekedés mögött az összetételhatás is meghúzódik: ismét nőtt a foglalkoztatottság az alacsony bérrel jellemezhető szektorokban, mint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén.
Mennyi pénzt kellene keresnem, ha rendesen megfizetnének? ITT kiszámolhatod!
Az idei év első hét hónapjában látott 10 százalékos bérnövekedés az év hátralévő részében is fenntartható, ami az év eleji bérezési döntések következménye. Ugyanakkor jövőre aligha folytatódik majd a kétszámjegyű bérnövekedés. A vállalatok ugyanis a koronavírus okozta bizonytalan gazdasági környezetben, a kereslet beszűkülésével és a munkaerőhiány megszűnésével jóval kisebb béremelésben gondolkozhatnak.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: a statisztikai adatokból továbbra is az átlagkeresetek változatlanul dinamikus, kétszámjegyű növekedése látszik. Ezt részben az év elején végrehajtott bérfejlesztések, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum hatásai indukálják, részben azonban továbbra is megjelenik az összetételhatás: az elbocsátott, illetve részmunkaidőbe került foglalkoztatottak bére az átlagosnál alacsonyabb volt, így a sokaságból való kikerülésük felfelé húzta az átlagot. Az alkalmazottak számának alakulásából ugyanakkor az is látszik, hogy még mindig a korábbinál többen dolgoznak részmunkaidőben, bár arányuk az előző hónapokhoz képest a gazdaság újraindulásával csökkent. A béremelkedés fennmaradását ugyanakkor az is jelzi, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene az infláció magas szintje és a háztartások óvatosabbá válása ellenére is elérte az egy évvel korábbit.
A bérfolyamatok tekintetében a Szádvég Gazdaságkutató szakértője érdemi változást már nem vár ebben az évben, úgy vélte, az egészségügyben várható novemberi béremelés húzhatja csupán felfelé kismértékben az idei értékeket. A jövő évi bérfolyamatokban meghatározó lesz az, hogy a vállalatokat mennyire viselte meg az idei év, mennyire kell a munkaerőért küzdeniük, hogy az állami foglalkoztatottak bére milyen ütemben emelkedik, illetve hogy mekkora lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelése - tette hozzá Regős Gábor.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a forint árfolyama is befolyással van a bérek alakulására. Egy exportőrnél a forint idei gyengülése miatt nagyobb a mozgástér a bérek emelésére. Ezzel szemben az importőröket negatívan érintette a forint gyengülése, ezért a béremelésre korlátozottabb lehetőségük van. Egyelőre még nem lehet tudni konkrétumokat a minimálbér jövő évi emeléséről, nagy valószínűséggel az eddiginél mérsékeltebb növekedés lesz, ez pedig szintén visszafogottabb fizetésemelkedést vetít előre. Az elemző szerint elsősorban a járványhatás, a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet miatt a jövőre visszafogottabb béremelkedésre van kilátás. Több vállalat a forgalom csökkenése, valamint a bizonytalan kilátások miatt óvatosabban kezeli az esetleges béremeléseket. Emellett a járványhatás miatt sok szektorban megszűnt a korábbi években látott, elsősorban a munkaerőhiány miatt kialakult béremelési kényszer - tette hozzá.
