FT-McKinsey-felmérés: tízéves mélyponton a globális tőkeáramlás
A Financial Times megbízásából elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy 2007 közepén a világ legnagyobb fejlett ipari és felzárkózó gazdaságai, valamint az EU alkotta G20-csoporton belüli nemzetközi tőkeáramlás értéke e gazdaságok összesített hazai össztermékének (GDP) 18 százalékához közelített, 2013 közepén ugyanakkor ez az arány mindössze 4,3 százalék volt. Dollárértéken számolva a G20-csoporton belüli tőkeáramlás 2007 közepe óta 67,5 százalékkal zuhant.
A Financial Times kommentárja szerint a nemzetközi tőkeáramlás e drámai visszaesése mutatja, hogy az amerikai jelzáloghitel-piaci válság és az euróövezeti adósságválság nyomán "hátramenetbe" kapcsolt a pénzügyi globalizáció folyamata, és felmerül a kétely azzal kapcsolatban, hogy a tőkeáramlások valaha is visszatérnek-e a válság előtti csúcsszintjükre. Susan Lund, a McKinsey globális piaci kutatásvezetője a londoni gazdasági napilapnak kijelentette: megvan az esély arra, hogy a pénzügyi globalizáció soha nem áll helyre az eddig ismert formájában.
Lund szerint az várható volt, hogy a nemzetközi tőkeáramlások a korábbi években kialakult buborék után visszaesnek, a visszaesés mértéke azonban meglepő. Ráadásul nincs jele a visszalendülésnek, a tőkeáramlások értéke stagnál - tette hozzá. Mindemellett jelentősen átalakult az áramlás összetétele is. A 2007 óta tapasztalt visszaesés zöme a meggyengült - főleg európai - bankok hitelportfolióinak zsugorodásából ered, és abból, hogy e bankok egyre inkább visszahúzódnak hazai piacaik határai mögé. Ennek következményeként a bankhitelek ma sokkal kisebb hányadát adják a nemzetközi tőkeáramlásnak, mint 2007-ben.
Ezzel párhuzamosan a közvetlen külföldi befektetések részaránya meredeken emelkedett a globális pénzügyi válság előtti időszakhoz mérve, ez a jelenség viszont - mivel az ilyen befektetések rendszerint hosszú távra szólnak - akár a nagyobb jövőbeni stabilitás előjele is lehet - áll az elemzésben. A tanulmány szerint komoly változás az is, hogy a felzárkózó gazdaságok részesedése a nemzetközi tőkeáramlásból ma sokkal magasabb, mint 2007 előtt volt.
A globális felzárkózó térség tőkehozzáférésének kilátásait más nagy londoni házak is derűlátóan ítélik meg, az amerikai szövetségi tartalékbank (Federal Reserve) mennyiségi enyhítési programjának leépítése után várhatóan feszesebbé váló globális likviditási kondíciók közepette is. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői befektetőknek összeállított legutóbbi helyzetértékelésükben közölték, hogy a cég saját, összetett kockázatjelzője (Capital Economics Risks Indicator, CERI) alacsony válságkockázatot mutat a globális felzárkózó térségben a Fed-enyhítés leépítéséből eredő várható hatások figyelembevételével is.
A Capital Economics több összetevőből kidolgozott CERI-indexe - amely nullától 10-ig terjedő skálán méri a kockázatok mértékét - a vizsgált 24 felzárkózó gazdaság többségében a kritikusnak tekintett 7-es érték alatt van, csak Venezuela és Thaiföld kockázati mutatója haladja meg ezt a szintet. A ház módszertana alapján a 7-es CERI-index hozzávetőleg 60 százalékos esélyt jelent arra, hogy az adott gazdaság recesszióba süllyed, és 30 százalékos valószínűséggel jelzi a két éven belül kialakuló pénzügyi válság kockázatát.
A Capital Economics londoni szakelemzőinek legutóbbi kimutatása szerint a vizsgált teljes mezőnyben a CERI-mutató átlaga 4-es, vagyis a gyengébb lábakon álló felzárkózó gazdaságokkal együtt mérve sem közelíti meg a kritikus 7-es szintet. A részvény- és devizapiaci reálárfolyamok, a magánszektor hitelellátása, a külkereskedelmi egyenleg és a rövid lejáratú külső adósságállomány figyelembevételével összeállított CERI-index a cég grafikus kimutatása szerint jelenleg Közép-Európában a legalacsonyabb: Magyarország és Csehország esetében nem éri el a 2-es értéket, Románia és Lengyelország mutatója pedig éppen a 2-es szinten áll.
A ház szerint az amerikai monetáris politika feszesebbé válását követő tőkeáramlási oszcillációk a múltban már okoztak válságokat a felzárkózó piacokon. Ugyanakkor a jelenlegi CERI-mérőszám azt mutatja, hogy ezúttal alacsony a rendszerszintű válság kialakulásának kockázata a globális felzárkózó régióban, mivel az index fő komponensei nem jeleznek stresszhelyzeti állapotot ezeken a piacokon. (MTI)
