Felszámolások kora - Naponta 63 céget számolnak fel!
Tíz évig is eltarthat
Korában döntően a hitelezők által kezdeményezett felszámolás volt a jellemző, újabban viszont már a bíróságok által indított kényszerfelszámolás dominál – tájékoztat Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke. Több mint száztíz felszámolással foglalkozó cég működik az országban, és jelentős létszámbővítést kellett végrehajtaniuk, hogy lépést tudjanak tartani a feladatokkal. Legnagyobb gondjuk, hogy elhúzódnak az eljárások, sokáig kell várniuk a díjazásra, és már fogytán a pénzügyi kitartásuk. Egy-egy ügy lezárása ugyanis átlagosan két-három évig, nem ritkát öt-hat évig elhúzódik, sőt van eset, mint például az Almásfüzitői Timföldgyáré, amelynek felszámolásához tíz év sem volt elegendő.
A felszámolási eljárások számának folyamatos növekedése döntően a cégek pénzügyi helyzetének romlásával és az adóhatóság egyre szigorúbb fellépésével magyarázható. A hitelezők is mind türelmetlenebbek, és hamarabb kérik a felszámolás megindítását.
Gyakori, hogy ilyen esetekben a tulajdonos elhagyja a céget, vagy „eladja” egy hajléktalannak, ukrán vagy román „vevőnek”, akit azután már soha nem lehet utolérni. A hitelezők futhatnak a pénzük után. Az adóhatóság tájékoztatása szerint a felszámolási eljárásoknak körülbelül 75 százaléka egyszerűsített módon fejeződik be azért, mert a cég vezetői nem adják át, eltüntetik az iratokat, illetve a társaságnak már nincs semmilyen vagyona.
A strómanok magánvagyona a cél
A rossz tapasztalatok óvatosságra intik az üzleti élet szereplőit. A partner kiválasztásánál, üzletkötésnél ajánlatos körültekintően eljárni. A feketelista.hu adatbázisában mintegy félmillió cégről csaknem egymillió adatot tárolunk, amelyek tizenegy állami hivatal összes elmarasztalásait tartalmazzák. Az érdeklődő egyetlen klikkeléssel informálódhat kiszemelt partneréről, kiderítheti, kivel áll szemben. Ennek ismeretében megalapozottabb döntés hozhat– figyelmeztet Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.
Az adóhatóság szerint ezután a strómanok, a háttérben meghúzódó úgynevezett árnyékvezetők nem kerülhetik el a felelősségre vonást. Az adóhatóság által indított egyik perben a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria ítéletében kimondta: egy felszámolással megszűnő cég névleges vezetője és árnyékvezetője is személyesen felelős a vállalkozás által ki nem elégített tartozásokért. Ellene végrehajtás foganatosítható, amelynek során nem csupán a pénzvagyona, hanem bármilyen más ingó vagy ingatlan vagyontárgya végrehajtható. A felelősök pedig egyetemlegesen felelnek.
Hogy milyen esetekben, és kik ellen kerülhet sor ilyen lépésekre? Akkor, ha azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol.
A fokozott adóhivatali fellépésnek az is a célja, hogy egyes cégvezetők a vagyonkimentés, illetve a gazdasági bűncselekmények, csalások helyett a csődeljárásban inkább a jogszerű működést, az egyezségkötést részesítsék előnyben – hangsúlyozzák a NAV illetékesei. A probléma gazdasági súlyát jól mutatja, hogy az adós gazdasági szervezetek megszűnése miatt az adóhivatal vesztesége az elmúlt tíz évben összesen megközelítette az 1278 (ezerkettőszázhetvennyolc) milliárd forintot.
Cégvilág: halálozás, születés
Három év alatt összesen több mint 57 ezer cég felszámolására került sor, egyes szakértők úgy vélik, ezáltal tisztult a piac. Másrészt viszont ugyanezen idő alatt összesen 143 350 új céget alapítottak, tehát évente átlagosan 46-50 ezer új vállalkozás jelent meg a piacon. Az elmúlt egy év alatt is 47 354-et jegyeztek be, vagyis számuk több mint kétszeresen meghaladta a bezártakét (204 százalék). Ez a folyamat alaposan átírta egyes országrészek cégszerkezetét. Van olyan megye vagy város, ahol kétszer-háromszor annyi cég alakult, mint amennyi bezárt.
A feketelista.hu összesítése szerint a legnagyobb mértékű cégmozgás Pest megyében volt megfigyelhető, ahol 1833 társaság húzta le a rolót, miközben 6862 új céget alapítottak. A bezártakhoz képest tehát 374 százalékkal több kezdte meg működését. Az arányokat tekintve nem sokkal maradt el a Csongrád megyei statisztika, ahol egy év alatt 509 céget felszámoltak, ám 1598 újat hoztak tető alá, a megszűnteknél 314 százalékkal többet. E megyéken kívül további kettőben alakult legalább kétszer annyi új vállalkozás, mint amennyit felszámoltak. Komárom-Esztergomban 514 céget szüntettek meg és 1361 újat nyitottak (265 százalékkal többet), Vas megyében pedig 335 felszámolt cégre 684 alapítás (204 százalékkal több) jutott. A felszámolások számát nézve viszont a legtöbb cégbezárás Pest megyére (1833), Borsod-Abaúj-Zemplén megyére (1349), Hajdú-Bihar megyére (971) és Bács-Kiskun megyére (962) esik.
A statisztikát – gazdasági súlyuknál fogva – alaposan befolyásolták a fővárosi cégmozgások; Budapesten az elmúlt egy esztendő alatt 8993 felszámolásra került sor, és közben több mint kétszer annyi (18 811) új vállalkozást jegyeztek be. Az arányok viszont Szegeden a legszembetűnőbbek, ahol mindössze 259 cég felszámolása mellett 945 megalakulására került sor. Kecskeméten a viszonylag kis számú (269) cégbezárást 623 új alapítása kísérte. Székesfehérváron is körülbelül hasonló arányok alakultak ki: 277 cég került felszámolásra és 621 alakult. Pécsett ugyancsak kétszeresen meghaladta az új vállalkozással próbálkozók száma a bezártakét; itt 404 felszámolás mellett 823 cég alapítási engedélyeire került hatósági pecsét. Debrecenben szinte pontosan kétszer több új társaságot (1065) jegyeztek be, mint, amennyit felszámoltak (529).
