Felvásárlási célpontok a magyar gépipari cégek
Bár a hazai gépipart is érintette a gazdasági válság, de ennek hatása nem a globális pénzügyi válság 2008-as kirobbanásakor jelentkezett, hanem jóval később, és láthatóan kisebb mértékben. A 2012 első hat hónapjában is növekedést mutató szektor cégei elsősorban stabilitásuk és profittermelő képességük miatt válhatnak érdekessé a külföldi befektetők számára – derül ki az Atradius Hitelbiztosító iparági elemzéséből.
„A befektetők – Nyugat-Európából elsősorban a németek – közelről figyelik a hazai gépipar történéseit, mert a szektor cégei hamar kiheverték a válság hatásait, stabil lábakon állnak, és jó a jövedelemtermelő képességük. Várakozásaink szerint az elkövetkezendő 3-5 évben több hazai vállalkozás – részben vagy egészben – külföldi tulajdonba fog kerülni” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. 2011-ben a gépipari vállalkozások háromötöde működött külföldi tőkével.
Az ágazatok közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában a legnagyobb (75%-os) a gép, gépi berendezés gyártásában pedig a legalacsonyabb a határon túli tőke aránya (48%). Vanek Balázs szerint az iparág gyors regenerálódó képességét mutatja, hogy a 2007-ben 10 829,1 milliárd forint értékű magyar gépipari export 2008-ban még 11 185,4 milliárdra tudott bővülni, majd a válság csúcsán, 2009-ben is csak 10 007,7 milliárdra esett vissza. A mélypont után 2010-ben 18,5 százalékos növekedéssel 11 853,4 milliárdot, 2011-ben pedig újabb 6,6 százalékos emelkedéssel 12 630 milliárd forintot termelt az iparág.
A növekedés idén is folytatódott: a 2012. január–júliusi periódusban a magyar gépipari és szállítóeszközök exportértéke forintban mérve 4,6 százalékkal, 7 347,4 milliárdra növekedett az előző év azonos időszakához képest. Vanek Balázs elmondta: a gépiparban az átlagos felszámolási ráta is jobb az országosnál: 2012 első félévében a szektor cégei a 31 000 hazai fizetésképtelenségi eljárás mindösszesen 0,5% százalékában voltak érintettek, amely az iparágban működő cégek számához viszonyítva és abszolút értékben is az egyik legjobb a hazai mezőnyben.
„Annak a fényében, hogy az átlagos számlaérték igen magas a szektorban - így akár egyetlen kifizetetlen követelés is bajt okozhatna - pedig még inkább jónak számít ez az arány, különösen, hogy a partnerek többsége külföldi” - mutatott rá Vanek Balázs Ugyancsak a szektor cégeinek stabilitását mutatja, hogy 2011-ben a legalább ötven főt foglalkoztató gépipari vállalkozások – azaz magyar viszonylatban legalább közepes vállalatok - országosan 10 274 milliárd forintnyi termelési értéket állítottak elő, ami az ipari produktum felét, a feldolgozóiparénak 53%-át képviselte. A szektor részesedése a teljes hazai exportból 2006 óta körülbelül 60 százalék körüli: 2011-ben 60,2, 2012 első hét hónapjában pedig 53,6 százalék volt ez az arány. A magyar gépipar az EU gépiparának pedig mintegy 0,9% - 1%-át teszi ki.
„Ezt elsősorban stabil megrendelés-állományuknak, illetve azoknak a partnereiknek köszönhetik, akik globális jelenlétüknek köszönhetően kevésbé érzik meg a régiós problémákat” – magyarázta Vanek Balázs. Az Atradius elemzése szerint a magyar gépipari szektor cégei átlagosan 6-7%-os haszonkulccsal működnek, miközben a számlákat 50 nap alatt egyenlítik ki. Ez utóbbi 5 nappal kevesebb, mint a hazai átlag. A magyar gépipar leginkább az európai országok feldolgozó piacától függ, hiszen a kisméretű hazai piac miatt leginkább exportorientált a szegmens, a teljes magyar export 79 százaléka pedig az Európai Unió országaiba irányul. Ugyanakkor az Atradius szerint a gépipar a legválságállóbb ágazat is, ami részben köszönhető a hazánkba betelepedett autógyártóknak is, akik ugyancsak leginkább exportra termelnek.
Bár általánosságban megállapítható, hogy a vállalkozások számára a bérmunka kevésbé nyereséges, mint az önálló termék gyártása, mégis a gép, gépi berendezés gyártás területén a bérmunkában végzett alkatrészgyártás magas aránya a jellemző itthon, a megtermelt bevételek több mint a felét ez adja. Az Atradius szerint a bérmunkára való berendezkedés nem feltétlenül tekinthető piaci hátránynak, hiszen kiszámítható üzletmenetet jelent. A saját erővel, azaz készpénzzel vagy pályázati tőkével rendelkező cégek ugyanakkor képesek lehetnek saját fejlesztéseket végrehajtani, és így bekerülni a magasabb profittermelő képességgel bíró vállalatok közé.
