A jegybank tavalyi beszámolóját tárgyalják a képviselők

A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint a 9 órakor kezdődő ülésen együttes általános vita lesz az MNB 2025-ről szóló üzleti jelentéséről és beszámolójáról, valamint az annak elfogadását javasló országgyűlési határozati javaslatról.

A beszámolóban Varga Mihály MNB-elnök azt írta, tavaly a szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járult hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A jegybankelnök kitért arra is, a hazai hitelintézeti szektor 2025-ben is nyereségesen működött és magas, 1448 milliárd forint adózott eredményt ért el az egyedi, nem konszolidált adatok alapján, ami 18,8 százalékos sajáttőke-arányos megtérülést jelent szektorszinten.

Ugyancsak együttes általános vita lesz a Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó egyes intézkedésekről, valamint a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokról.

Az indoklás szerint a határozati javaslatok célja nem csupán az alapító okirat formális elfogadása, hanem az új közmédia-struktúra társasági jogi, tulajdonosi, szervezeti, vagyoni és átmeneti szabályainak egységes, áttekinthető rendezése is.

Megvitatják a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítását, amely a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárást is magában foglaló környezeti hatásvizsgálati eljárások ügyintézési határidejének rendezését kezdeményezi.

Napirenden szerepel az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosítása. A javaslat alapján 2027. január 1-je helyett 2029. január 1-jén lépne hatályba a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025-ben elfogadott törvény, amely a cégnyilvántartás, valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának egyesítését célozza.

Tárgyalja a parlament a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról
és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény módosítását, amely meghatározza, hogy mely nyilvántartási adatokat tanúsít közhitelesen a cégjegyzék, valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása.