Financial Times - erős ellenszélben a magyar bankok
A Financial Times szerint az adó miatt várhatóan több magyar bank is veszteséget jelent az idei évről, és elemzők szerint ez eltántoríthatja a külföldi anyabankokat a beruházásoktól a helyi érdekeltségekben. A kormány ráadásul már jelezte, hogy a bankoknak 2012-2014-ben is számítaniuk kell valamilyen adóztatásra - jóllehet a mostaninak hozzávetőleg a felére -, ami növelte a befektetői bizonytalanságot, és "a gazdasági kilábalás megbéklyózásával fenyeget" - áll a londoni napilap keddi írásában.
A Financial Times idézi a budapesti Political Capital elemző intézet szakértőit, akik szerint a bankok a romló profitkilátásokra "konzervatívabb politikával és a hitelezés szűkítésével" fognak reagálni. Az intézet elemzői szerint ez azt jelenti, hogy sem a gazdasági kibocsátás, sem a belső fogyasztás nem tud a várt mértékben növekedni. Mindemellett olyan aggályok is felmerültek, hogy a bankadó - amelynek széleskörű a lakossági támogatottsága - modellként szolgálhat a térség más országai számára is - írta a brit lap.
Lengyelország például januári hatállyal fontolgatja bevezetni a bankadót, amelyről Jacek Rostowski pénzügyminiszter azt mondja, hogy a szektort fogja védeni a jövőbeni sokkoktól. A lengyel bankvezetők aggályai szerint azonban a kormány célja inkább a bevételnövelés, semmint a bankok megszilárdítása. Szlovákiában és Csehországban, amelyek bankrendszerei tavaly szilárdnak bizonyultak, az új jobbközép kormányok nem túl lelkesek a bankadó iránt, és az ötletet mindkét országban a parlamentek is elvetették.
A magyar bankokat ugyanakkor már korábban hátrányos helyzetbe hozták a bajokkal járó devizaalapú kinnlevőség-portfoliók. A magyarok az alacsony kamatajánlatok hatására "dőzsöltek" a devizahitelekben a válság előtt, és ma már a magyar háztartások hitelállományának mintegy kétharmada - döntő többségében svájci frankban jegyzett - devizahitel. Ám ahogy a svájci frank erősödött az idén a forinttal szemben, az adósok törlesztési terhei úgy váltak mind nagyobbá, és ez hozzájárult a nem teljesítővé váló kölcsönök arányának növekedéséhez - áll a Financial Times írásában.
A lap szerint az ingatlanárverésekre és a kiköltöztetésekre elrendelt moratórium, valamint az, hogy gyakorlatilag betiltották a devizaalapú hitelezést - amely a bankok portfolióinak legnagyobb hasznot hajtó része volt -, valószínűleg lefelé ható nyomást gyakorol a magyar bankok eredményére. A lengyel bankoknak "ezzel szemben jól megy", legtöbbjük nyereséges maradt a válság idején is, és eredményeik az idén valószínűleg növekedni fognak, annak ellenére, hogy a nem teljesítő kinnlevőségek aránya a 2008-ban mért 4,5 százalékról a tavalyi év végéig 7,6 százalékra emelkedett - áll a Financial Times keddi közép-kelet-európai mellékletében.
A térség általános gazdasági helyzetéről az elemzés azt állapítja meg, hogy Közép-Európa "három részre válva" keveredett ki a válságból. A "központi magot" Lengyelország, Csehország és Szlovákia alkotja, amelyek közfinanszírozási helyzete meglehetősen jó, bankszektoruk erős, és "tisztes" növekedési kilátásaik vannak. A balti köztársaságok a súlyos visszaesés után most "a fájdalmas kilábalás" szakaszában tartanak, a balkáni országok pedig még mindig "bajban" vannak. Magyarország a "közép-európai mag" és a Balkán közé került.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) nevű londoni gazdaságelemző intézet szakértője, Matteo Napolitano a Financial Timesnak azt mondta, hogy Magyarország "félúton" van: egyes kedvező tulajdonságaiban osztozik a többi visegrádi országgal, például erőteljes az exportszektora, amelynek révén ki tudja venni részét a Németország húzta kilábalásból. A negatív oldalt ugyanakkor az államháztartás egyensúlyhiánya jelenti, és "minden, ami az eltúlzott devizahitelezéssel kapcsolatban van" - mondta a Financial Timesnak az EIU elemzője.
Mark Allen, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) térségi képviselője a londoni napilapnak úgy fogalmazott, hogy a feltörekvő Európa szóösszetételen belül "a feltörekvő rész jó, az Európa azonban rossz". Az IMF-tisztviselő ezt a véleményét azzal magyarázta, hogy a térségben is jelen van a fejlett Európa néhány kedvezőtlen jellemzője, például a szociális kiadások magas szintje és a viszonylag alacsony megtakarítási ráta.
