Fokozódik a helyzet a Tajping-szigetek ügyében

A halászok öt fellobogózott hajó fedélzetén a déli órákban indultak el Pingtung kikötőjéből, a járműveik oldalára rögzített transzparenseken az a felirat szerepelt, hogy "Védjük meg halászati jogainkat a Dél-kínai-tengeren!", vagy: "Védjük meg ősi vagyonunkat!". A tajvani törvényhozás nyolc kormánypárti és ellenzéki tagját katonai repülővel szállították a szigetre.
    

A megmozdulást kezdeményező Cseng Csun-csung azt nyilatkozta: a hatóságok figyelmeztették, hogy bevonhatják hajójának engedélyét, mivel nem jogosult a megcélzott térségben hajózni. Cseng ennek ellenére 160 tonnás hajójával vezeti a hajórajt. Több hajós állítólag a fenyegetések hatására visszalépett az akcióban való részvételtől.
    

A hongkongi South China Morning Post című lap úgy tudja, hogy a tajvani parlamenti képviselők a szigeten felkeresik az ottani katonai létesítményeket, továbbá a vízművet és a műholdas berendezéseket is.
    

Tajvanon általános felháborodással fogadták a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság múlt heti döntését, amely többek között sziklának minősítette a Nansa/Spratly-szigetek legnagyobbikát, a 64 hektáros, közel másdél kilométer hosszú, ellipszis alakú Tajping-szigetet. Ez azt jelenti, hogy miközben a szigeteket nemzetközi jogilag megilleti a 200 tengeri mérföldes (nagyjából 370 kilométeres) kizárólagos gazdasági övezet, addig a szikláknak, zátonyoknak mindössze egy 12 tengeri mérföldes (22 kilométeres) biztonsági zóna jár.
    

A tajvani törvényhozás múlt hét pénteken közleményben utasította vissza a bírósági döntést. A parti őrség egy 2 ezer tonnás hajóját küldték a térségbe járőrözni.
    

A tajvani média ezzel egy időben "nyilvánvaló tényekként" elevenítette fel a Tajping és a környező szigetek hovatartozását igazoló történelmi eseményeket. Ezek szerint Japán "nagy ázsiai háborúja" előtt hosszú ideje Kína, illetve a Kínai Köztársaság fennhatósága alá tartozott a szigetcsoport, majd Japán elfoglalta és katonai bázist alakított ki rajta.
    

A Tajvantól mintegy 1600 kilométerre délre fekvő sziget a második világháború után a korábban szintén megszállt Tajvannal együtt visszakerült a Kínai Köztársasághoz, amely 1947-ben ismét szerepeltette térképein. Abban az időben - állítják Tajvanon és a kínai szárazföldön - senki nem kérdőjelezte meg a Kínai Köztársaság fennhatóságát a Dél-kínai-tengeren szaggatott vonalakkal jelölt terület felett.