Fokozta a függetlensége elismertetését célzó erőfeszítéseket Koszovó
Nem meglepő, hogy egyre provokatívabb lépéseket hoz a pristinai vezetés, hiszen a 2018-as esztendő nem bővelkedett sikerekben sem a belpolitikai, sem a külpolitikai színtéren. A várakozásokkal ellentétben az Európai Unió nem törölte el a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszert, nem történt előrelépés az európai integrációs folyamatban, több ország is visszavonta Pristina függetlenségének az elismerését, nem sikerült kompromisszumra jutni Szerbiával, és harmadszori próbálkozásra sem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A világ több mint száz országa elismerte Koszovó önállóságát, ám Szerbia mellett Kína, Oroszország, valamint öt uniós tagállam - Románia, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Spanyolország - szerint a terület továbbra is Szerbia része. Ez ellehetetleníti Pristina belépését a nemzetközi szervezetekbe, azt ugyanis a nagy szövetségesek folyamatosan megvétózzák. A koszovói diplomácia kudarcának tartják, hogy az utóbbi időben több ország is visszavonta a függetlenség elismerését, az utóbbi egy évben Suriname, Sao Tomé és Príncipe, Bissau-Guinea, Burundi, Pápua Új-Guinea, Libéria, Lesotho, a Dominikai Közösség, Grenada és Madagaszkár döntött úgy, hogy mégsem tekinti önálló államnak Koszovót.
Ebben az esztendőben sem sikerült tehát rendezni a vitás kérdéseket, és januárban - amikor meggyilkolták a mérsékelt koszovói szerb politikusnak tartott Oliver Ivanovicot - még az elnöki szintű megbeszélések is több hónapra megrekedtek. Majd, amikor ősszel újra folytatódtak volna, a pristinai ellenzék kezdeményezte, hogy fosszák meg Hashim Thaci államfőt a szerb-koszovói párbeszéd további vezetési jogától, mert félőnek tartotta, hogy elfogadhatatlan területcseréről vagy határmódosításról tárgyalna a szerbiai vezetőkkel. A területcserére vonatkozó elképzelések szerint a többségében albánok lakta dél-szerbiai Presevó-völgy, valamint Bujanovac és Medvedja települések Koszovóhoz kerülnének, míg a szerbek lakta Észak-Koszovót Szerbiához csatolnák.
A parlament végül decemberben szavazott annak a tárgyalócsoportnak a felállításáról, amely a jövőben a Szerbiával folytatott párbeszédet vezeti. A 12 tagú tárgyalócsoport kormánypárti, ellenzéki és civil megbízottakból áll majd.
A kis, balkáni ország európai integrációja is parkoló pályán maradt 2018-ban. Az Európai Unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodást 2015-ben írták alá, ám azóta sem történt előrelépés. Még az uniós vízumkényszert sem törölték el a koszovói állampolgárokkal szemben, pedig Pristina teljesítette a megszabott feltételeket, vagyis rendezte a határvitáját Montenegróval.
A folyamatos kudarcokat megelégelve a pristinai kormány az év utolsó két hónapjában támadó politikába kezdett. Miután Koszovónak - Szerbia sikeres lobbizása miatt - nem sikerült bejutnia az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe, Pristina száz százalékra növelte a Szerbiából érkező áruk vámját, ezzel egyrészt kereskedelmi háborút hirdetett Belgráddal szemben, másrészt megfosztotta a koszovói szerb kisebbséget attól, hogy szerb árut vásároljon. Az intézkedésre válaszul lemondtak a koszovói szerb települések polgármesterei, és a szerb bírók, illetve a hivatalnokok beszüntették a munkát. Majd szembe menve Belgráddal és a nemzetközi közösséggel, valamint az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus lezárását követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghozott 1244-es határozattal, Pristina a könnyűfegyverzetű biztonsági erőket hadsereggé alakította át, amivel nemcsak Szerbia, de a NATO és Oroszország bírálatát is kiváltotta.
A koszovói politikusoknak az év végére is jutott esemény, ami miatt fájhatott a fejük. Évek óta tartó hallgatás után végre megszólalt a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges ügyészség, és berendelte meghallgatásra az első gyanúsítottakat. Az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) volt parancsnokainak januárban kell megjelenniük Hágában az ügyészség előtt. A háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság és az ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett - feltételezett - háborús bűnök vizsgálata. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci jelenlegi koszovói köztársasági elnök neve is felmerült. A bíróság feltehetőleg 2019-ben több máig aktív politikust is meghallgat.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor
Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest?
