Franciaországban szigorítják a tüntetésekre vonatkozó törvényt
"A legtöbb francia városban a tüntetések békésen zajlottak, de nem fogadhatjuk el, hogy egyesek rendbontásra, törésre-zúzásra, égetésre használják fel ezek a tüntetéseket. Soha nem lehet ilyeneké az utolsó szó a hazánkban" - fogalmazott Edouard Philippe a szombati újabb zavargásokra utalva, amelyeken 345 embert állítottak elő.
Az új szabályozást a futballhuligánok elleni törvénykezés mintájára kívánja a kormány megalkotni: a tüntetéseken rendzavarást kezdeményezőket nyilvántartásba vennék és eltiltanák a további megmozdulásokon való részvételtől. A kormány február elején terjeszti vitára a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé, emlékeztetve arra, hogy a jobboldali többségű szenátus októberben már megszavazott egy "eléggé hasonló javaslatot".
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
A tervezet szerint szigorúabban büntetnék azokat, akik nem bejelentett tüntetéseket szerveznek és azok, akik arcukat eltakarva jelennek meg ezentúl egy megmozduláson, nem egyszerűen pénzbírsággal sújtható szabálysértést, hanem bűncselekményt követnének el.
A kormány célja az is, hogy a tüntetéseken okozott károkat ezentúl ne az adófizetők pénzéből a kormány vagy az önkormányzatok fizessék ki, hanem a rendbontóknak kelljen megtéríteni a csoportosan elkövetett rombolások költségeit.
A miniszterelnök elmondta: a sárgamellényes megmozdulás november 17-i kezdete óta 5600 rendbontót állítottak elő, akik közül eddig ezer embert ítéltek el a bíróságokon.
A kormányfő jelezte, hogy a sárgamellényesek következő hétvégi megmozdulásán megerősítik a biztonsági intézkedéseket, amely a decemberi mozgósításhoz lesz hasonló: országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr lesz az utcákon, Párizsban 5 ezer rendőrt és a csendőrség páncélosait vezénylik ki a közterekre.
A rendőrség szerint szombaton országszerte csaknem 50 ezer, Párizsban 3500 sárgamellényes tüntetett, ami jóval kevesebb, mint a megmozdulás kezdetén két hónappal ezelőtt, amikor mintegy 300 ezren tiltakoznak, de emelkedést jelent a december végi 32 ezerhez képest. A megmozdulást országszerte ismét erőszakos megmozdulások kísérték: parkoló járműveket rongáltak meg és gyújtottak fel, Párizsban a Szajna egyik gyalogoshídján a tüntetők egy csoportja csendőröket vert meg, Dijonban egy rendőrőrsöt, Rennes-ben a polgármesteri hivatal bejáratát rongálták meg.
A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők november 17-én vonultak először utcára tiltakozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt ettől, és december közepén jogosnak nevezve a társadalmi elégedetlenséget több olyan intézkedést is bejelentett, melyek célja a szegényebb társadalmi csoportok helyzetének javítása. A kormány álláspontja szerint már csak egy radikalizálódott kisebbség folytatja a megmozdulásokat, amelyeken egyebek mellett a vagyonadó visszavezetését és az állampolgári kezdeményezésű népszavazás intézményének bevezetését is követelik.
