Választások után: merre megy a gazdaságpolitika?

A bankrendszerben a pluszadókat várhatóan annak függvényében fogja a kormány csökkenteni, ha a bankrendszer elkezd hitelezni. A többlethitelért adócsökkentés várható, 2015-től lehet egy ilyen irányú elmozdulás - vélte Heim Péter.

"Paradox módon azt gondolom, hogy a gazdaság centralizációjával ellentétben egy kicsit decentralizált gazdaságpolitikát fog folytatni a Fidesz" - mondta Heim Péter. Aláhúzta: 2015-től egyértelműen decentralizációra számít, a centralizációs hullám az idei év végével "ki fog fulladni". Sokkal konszolidáltabb, sokkal decentralizáltabb gazdaság- és társadalompolitika érvényesül az idei évtől - elemezte Heim Péter.

Hozzátette: "az a személyes érzésem, hogy a Fidesz kevésbé erős kézzel fogja majd a gazdaságot, mint azt az elmúlt négy évben tette." Úgy vélte: a bankrendszerben és az energetikában eddig látott állami szerepvállalást valószínűleg nem erősíti tovább a kormány. A pénzügyi szektor, az energetika, illetve a közműszektor olyan kiválasztott terület marad, ahol az állami szerepvállalás megmarad, míg a többi területről egyre jobban ki fog vonulni - fűzte hozzá Heim Péter.

Elmondta: a kis- és középvállalkozói szektor a mostani uniós időszakban jóval komolyabb támogatásban fog részesülni, mint korábban.

Ádám Zoltán, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezető kutatója elmondta: Orbán Viktornak a vasárnapi választások utáni beszédéből arra lehetett következtetni, hogy a jövőben egy, az unió felé konszolidáltabb, kiszámíthatóbb politikát fog a következő kormány folytatni. Kiemelte: a multicégek és a bankok továbbra sem járnak jól majd a kormány gazdaságpolitikájával, ha esetleg szükség lesz kiigazításokra, akkor várhatóan úgy gondolkodik majd a kormány, hogy rájuk rakja majd a terheket.

Továbbra is azzal számol a vezető kutató, hogy a növekedés az idén és jövőre is évi 2,2 százalék lesz, de várhatóan konszolidáltabb gazdaságpolitika valósul majd meg. Úgy vélte, a Fidesz eddig érvényesített gazdaságpolitikai modellje nem változik majd, és a gazdasági szereplők terheit sem csökkenti a kormány, de a hazai befektetőket, hazai cégeket próbálja majd helyzetbe hozni, illetve megnyugtatni.

"Nem gondolom, hogy az eddigi gazdaságpolitikai modell változik majd a jövőben, de minden bizonnyal konszolidáltabb, nyugodtabb hangnemben folytatódik majd a kormányzás, amely egy igen erős politikai felhatalmazást kapott a mostani választással" - emelte ki Ádám Zoltán.

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a Fidesz folytatja azt, amit eddig tett. "A Fidesznek azonban nem volt gazdaságpolitikája, hatalmi céljai voltak, az állam és kliensei számára átrendezni a gazdasági rendszert" - tette hozzá. A Fidesz-kormány eddigi víziója az volt, hogy az állami szerepvállalástól, az egykulcsos adótól, állami tulajdontól lesz gazdasági növekedés, ezekhez a víziókhoz a választási eredmény tükrében ragaszkodni fognak - tette hozzá.

A rezsicsökkentés eddigi lépéseit megtartják, de a már bejelentetteken kívül nem lesz újabb csökkentés, a közfoglalkoztatottak számát az őszi választások után mérséklik majd - fűzte hozzá. Úgy vélte: az idén nagyobb lehet az államháztartási hiány 3 százaléknál, de a kormány ragaszkodni fog a deficit 3 százalék alatti tartásához, a mozgástér szűk, így az önkormányzati választásokat követően kiigazításra lehet számítani.

A GKI-nál úgy vélik, a jelenlegi gazdasági növekedés átmeneti tényezőkből fakad, nem fenntartható, hosszabb távon csak 1,5 százalék körüli növekedés várható Magyarországon, a régió országai gyorsabban fejlődnek majd, és az eddig tapasztalt 10 éves folyamat, a leszakadás folytatódni fog.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is úgy vélte: a Fidesz eddigi gazdaságpolitikájának folytatása várható majd, azaz az államháztartást tekintve marad a 3 százalék alatti GDP arányos hiánycél elérése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kisebb lenne az állami szerepvállalás - tette hozzá. Kiemelte: az adópolitikában nagy változás nem lesz, legfeljebb apró módosításokra lehet számítani, a gazdasági növekedés 2014-ben 2 százalék körül lesz.

Elmondta: az elmúlt időszakban az állami beruházások, az állam fogyasztása jelentős szerepet kapott a gazdaságban, ez a jövőben is fennmarad. Az elemző arra számít, hogy a kormány egyfajta növekedésösztönző politikát is folytat majd, a gazdasági bővülés ösztönzésére különböző lépéseket vezet majd be, erősítik majd a kkv-szektort. Az olcsóbb hitel, a gyengébb árfolyam a kkv-szektort erősítheti a jövőben - mondta Török Zoltán.