Gyorselemzés a végtörlesztésről
2011. december 30-án lezárult a végtörlesztési igények beadása, 2012. január 30-án pedig újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a kedvezményes árfolyamon történő teljes törlesztési program: végtörlesztésre csak azoknak az adósoknak van lehetősége, akik eddig a napig hitelesen igazolni tudták, hogy a szükséges fedezet rendelkezésükre áll. A továbbiakban már csak a folyamatban lévő ügyletek adminisztrációja zajlik, így a jelenleg rendelkezésre álló információk csaknem véglegesnek tekinthetők.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által tegnap közzétett adatok1 alapján a lakosság a szeptember végén még 5600 Mrd Ft-nyi jelzálog-fedezetű devizahitel állományának forintban számítva valamivel több, mint 19%-át, devizában számítva 18,2%-át törlesztette kedvezményes árfolyamon. Az összesen törlesztett 18,2%-on felül további (devizában számolva) 3,3% hitel kiegyenlítéséhez szükséges 145 Mrd Ft fedezet meglétét igazolta a lakosság. Időbeli lefutását tekintve a végtörlesztések száma és volumene decemberben és januárban volt a legjelentősebb, és a legtöbb hitelt, a megelőző hetek átlagának több mint háromszorosát, az utolsó héten fizették ki.
A végtörlesztések megoszlása az intézmények között nem egyenletes. Január végéig a legmagasabb részvételi arány a bankoknál volt megfigyelhető, ahol a hitelállomány 19%-t a fizették vissza. A szövetkezeti hitelintézetek ügyfelei ettől nem sokkal elmaradva közel 18%-t tudtak törleszteni. A fióktelepek a végtörleszthető devizahitel-állományuk 14%-t vesztették el, míg a pénzügyi vállalkozások 9 %-ot.
A bankoknál és a fióktelepeknél a várakozásoknak megfelelően a legnagyobb mennyiséget a svájci frank alapú hitelek végtörlesztése tette ki. A CHF hiteleknek a 20,7 %-a került kifizetésre, a japán jen alapú hiteleknél is hasonlóan nagy volt az érdeklődés, itt a hitelek 19,4%-t fizették vissza, az állomány azonban lényegesen kisebb volumenű, mint a frank hiteleké. Az euró alapú hitelek nagy része 2008 után került kifolyósításra a 250-es EUR árfolyam fölött, így az adósok többsége nem volt jogosult végtörlesztésre. Ennek megfelelően a hiteleknek csak 1,5%-t fizették vissza a program keretében. A végtörlesztés kapcsán visszafizetett ingatlanhitelek átlagos összege fix végtörlesztési árfolyamon 5,5 millió forint volt, ami jelzi, hogy kifejezetten alacsony összegű – 2-3 millió forintos – hiteleket is tömegesen végtörlesztettek.
A végtörlesztéshez lehetőség volt forint hitel igénybevételére, ennek folyósítása azonban nem volt kötelező a pénzintézetek számára. A kiváltó hitelek így is a megvalósult végtörlesztések mintegy negyedét finanszírozták. A szövetkezeti hitelintézetek rendkívül aktívak voltak, és más hitelintézetek adósai számára közel ugyanannyi hitelt folyósítottak, mint a bankok a nem saját ügyfeleik számára. A szövetkezeti hitelintézetek a törlesztések és kiváltó hitelek eredőjeként több mint 50 Mrd Ft-tal növelni tudták lakossági hitelállományukat (a fedezetigazolások realizálása előtt).
A végtörlesztés finanszírozásához a kiváltó hiteleken kívül a lakosság egyéb forrásokat is felhasznált. A biztosítások visszavásárlása megnőtt 2011. szeptember vége óta, a hosszú távú trendhez képest 41,5 Mrd Ft-tal. A befektetési alapok jegyeiből a trendhez képest szintén lényegesen többet, 110 Mrd forintot váltottak vissza a végtörlesztés kezdete óta, mint az azt megelőző időszakban. A banki betétállomány január végéig 100 Mrd Ft-ot meghaladó mértékben csökkent (szeptember végéhez képest), és jelentősen megnőtt az ingatlanpiaci tranzakciók száma is. Mivel az ingatlan eladások értéke a vevő oldalán részben megtakarításokból történt, a becsült ingatlanpiaci tranzakcióknak a felével, kb. 50 Mrd forinttal számoltunk a végtörlesztés forrásaként. Így összességében a végtörlesztett 776 Mrd Ft mintegy kétharmadát magyarázza a pénzügyi és egyéb megtakarítások fentiekben bemutatott csökkenése. További forrást jelenthetnek a külföldről hazahozott betétek, amelyekről jelenleg még nem áll rendelkezésre adat. Ennek igénybevételére utalhat ugyanakkor az, hogy a végtörlesztés időszakában a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint jelentősen nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány – vélelmezhetően a devizabetétek forintra váltása következtében. A végtörlesztéshez minden bizonnyal igénybe vette a lakosság a korábban készpénzben tartott megtakarításokat is.
A végtörlesztés összességében 1.074 Mrd Ft-tal csökkentette a pénzintézetek hitelállományát (a mindenkori aktuális árfolyamon számolva), ami az eddigiekben 298 Mrd Ft bruttó veszteséget okozott. A jelenlegi árfolyamon számítva a már igazolt fedezettel bíró 145 Mrd hitel végtörlesztése további kb. 38 Mrd forint veszteséget okozhat. Ennek mintegy 30%-át a hitelintézetek az 2011-évi bankadóból leírhatják, így a valós nettó veszteségük a teljes piacra vonatkozóan a 210 milliárd forintot haladhatja meg valamivel.
A veszteségek egy része a forint árfolyamának – részben a végtörlesztés hatására bekövetkezett – gyengüléséből adódott. A végtörlesztés koncepciójának elfogadásakor, illetve annak hatályba lépésekor érvényes árfolyam (EUR: 289,73; CHF 237,05) alacsonyabb volt, mint az átlagárfolyam, amelyen a végtörlesztések ténylegesen megtörténtek, ami közel 20%-kal növelte a bankok veszteségét. Egyes bankok devizapozíciójuk kinyitásával védekeztek a végtörlesztésről szóló bejelentés óta bekövetkezett árfolyamgyengülés ellen, és így mérsékelni tudták a további veszteségeiket.
A bankszektorban fennmaradó veszteség az eszközarányos jövedelmezőséget 0,7 százalékponttal, a ROE-t 7,3 százalékponttal rontja. A veszteség a bankszektor tőkemegfelelésére is jelentős hatással van, a kompenzáció ellenére a végtörlesztés a szektorszintű tőkemegfelelést 0,9 százalékponttal csökkentette. A negyedik negyedéves eredmények (a nyereséges bankoknál), és a tőkemegfelelés hatására azonban tényleges csökkenés nem következett be a tőkemegfelelési mutatóban.
A fióktelepek esetében a jövedelmezőség nehezebben, a tőkemegfelelés pedig egyáltalán nem értelmezhető. A szövetkezeti hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében félrevezető lenne szektorszintű eredmény- és tőkehatást számítani, mivel a szektorátlag nagyon alacsony értéket mutat, ugyanakkor a devizahitel állomány – és ezzel a végtörlesztések - koncentráltsága miatt a devizahitelezésben érintett néhány szereplőt jelentős veszteség érte.
A Felügyelet a végtörlesztés eddigi időszakában folyamatosan nyomon követte az érintett felügyelt intézmények helyzetének változását, és egyeztetett, illetve intézkedett az intézmények biztonságos működésének folyamatos fenntartása érdekében.
