Gyurcsány: három kormány felelőssége az államadósság növekedése
A három kormány működéséről szólva Gyurcsány Ferenc azt mondta: az Orbán-kormány 2001-2002 közötti, a választásokra készülve meghozott intézkedései 570, a Medgyessy-kabinet kétszer száznapos programja 817, a Gyurcsány-kormány 2005-2006-os lépései pedig 512 milliárd forintos, a következő költségvetésekre is kiható többlet kiadást okoztak. Ez összesen 1.900 milliárd forintos extra költségvetési többletkiadást jelentett - tette hozzá az ex-kormányfő.
Leszögezte azt is, hogy 2006-ban gazdaságpolitikai és költségvetési fordulat játszódott le, ezt követően elindult a költségvetési hiány és az államadósság csökkenését célzó gazdaságpolitika. A kormánypárti képviselőkkel folytatott vitában a volt kormányfő többször is kiemelte: kormánya a 2002-ben elindított laza költségvetési politikát folytatta, de annyi a különbség közte és a jelenleg kormányoldal között, hogy ő beismeri, hogy hibáztak.
Hozzátette: 2006-ban azonban mélyreható szerkezeti reformokat indítottak el. Szerinte a Fideszt 2010-ben a "hazugság hozta hatalomba", mert a választók elhitték a pártnak, van más út, mint a megszorítás. Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke arról beszélt, hogy 2002-ben Magyarország szépreményű ország volt. Kiemelte, 2002-ben a GDP-hez mért államadósság 53 százalék, 8 ezer milliárd forint volt, 2010-ben 82 százalék és 20 ezer milliárd forint, 8 év alatt két és félszeresére nőtt. Hozzátette, Gyurcsány Ferenc előde és utóda sem vállalta magára az államadósság növelést; Medgyessy Péter a bizottság előtt az mondta, az adósság nem az ő kormányzása alatt ugrott meg, Bajnai Gordon pedig az általa beindított strukturális változásokról beszélt.
E szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségére maradt az adósságnövelés - vélekedett a fideszes politikus. Erre a felvetésre reagálva Gyurcsány Ferenc azt mondta, nem szívesen kommentálná miniszterelnök kollégái állításait, sajátjait pedig számokkal, tényekkel bizonyította. Leszögezte, jogerős bírósági ítélet állítja, hogy kormánya nem hamisította meg a költségvetést. Azt javasolta, hogy kérjék fel az Állami Számvevőszéket, folytasson helyességi szempontok alapján vizsgálatot a zárszámadási törvényekről. Dancsó József, az albizottság fideszes elnöke azt kérdezte, ha Gyurcsány Ferenc látta, hogy nem jó irányba mennek a dolgok, miért nem tett ellene, miért "tett rá még egy lapáttal", amivel beletaszította az országot a kilátástalanságba és az adósságcsapdába.
A volt miniszterelnök visszakérdezett: Dancsó József miért nem tiltakozott például Orbán Viktornál, amikor 2002-ben többletkiadásokról döntöttek? "Ugyanabban a bűnben vagyunk, ha bűnben vagyunk" - fogalmazott. Szerinte 2001-ben elkezdődött az egymásra licitálás hosszú spirálja, a 2006-2010 közötti kormányok laza költségvetési politikával mindig többet akartak költeni a lehetőségeikhez képest. Babák Mihály (Fidesz) közölte: Gyurcsány Ferenc "maszatol", és az egész 8 éves periódusért felelősség terheli, hiszen fontos szerepeket töltött be már miniszterelnöksége előtt is. "A bizottság ülésén mintha én lennék az első, aki azt mondta, hogy a felelősséget viselő három kormány közül enyém az egyik, nem én, hanem önök mosakodnak" - reagált az ex-kormányfő. Balla György (Fidesz) úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc "lassan felfogja-e", hogy mit tett, hiszen négy kormánynak is tagja volt.
Seszták Oszkár (KDNP) úgy foglalta össze Gyurcsány Ferenc kormányzását, hogy "országomat egy lóért": a választások megnyerése érdekében még 500 milliárd forintot tett hozzá az adóssághoz, feláldozta az ország lehetőségeit a hatalomba maradásért. A volt kormányfő felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz a felmérések szerint a választások óta elveszített egymillió szavazót, és egy biztos a demokráciában, hogy aki nyert, az veszíteni is fog. Szerinte "nincs mit egymás szemére hányi", a Fidesz a választási kampányban egyebek mellett 14. havi nyugdíjat ígért, a 16 százalékos egykulcsos adóval pedig 700 milliárd forintos lyukat ütött a büdzsén.
A kormányoldal, amely a felelősség szikráját sem mutatja, vádlóm lehet, de ítélőm nem, ítélőim a választók - vélekedett. Hozzászólásában Lenhardt Balázs (Jobbik) "gátlástalan politikai maffiózónak" nevezte Gyurcsány Ferencet, akinek "ügyeit egész nap lehetne sorolni." Az államadóssággal kapcsolatban az ellenzéki politikus Gyurcsány Ferencre utalva úgy fogalmazott: "azzal, hogy meghallgatjuk a hazugság apostolát," még nem változik semmi. Hozzátette, az egész magyar demokrácia csődöt mondott és amíg Gyurcsány Ferenc "nem lesz Gyurcsány fegyenc, addig nem lesz valódi változás, addig csak bohócforradalmárok, fülkeforradalmárok és buzifelvonulás van Magyarországon".
Az ex-kormányfő annyit válaszolt: "van olyan zavaros szöveg és elme, ami nem méltó a válaszra, ez az volt". Szijjártó Péter az ülést követően újságíróknak úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc tovább halad az "őszödi-úton", hiszen a bizottsági ülésen is hazugságok tömkelegét mondta el. A fideszes politikus arcátlanságnak nevezte, hogy a volt miniszterelnök oktatja ki a kormánypárti képviselőket tisztességből és felelősségből. Hozzátette: az "adósságféket" tartalmazó új alaptörvény elfogadása garancia arra, hogy "soha többet nem adósíthatják el az országot", de ez nem mentesít az elszámoltatás alól.
