Harmincezer ember energiatudatosságát vizsgálta az MVM
Az elmúlt néhány évben globális szinten is kiemelt figyelmet kap a környezetvédelem, így nem meglepő, hogy a hazai lakosság nem ítéli eléggé hatékonynak saját, az éghajlatváltozás negatív hatásai ellen tett lépéseit. Az MVM 30 ezer fő véleményén alapuló online kutatásában a válaszadók 90 százaléka értett egyet azzal, hogy a háztartásokon is múlik, mennyi megújuló energiát használ egy ország, 84 százalék ráadásul valamilyen mértékben egyetértett az állítással, hogy a hazai lakosság nem tesz eleget a klímaváltozás ellen.
Tízből kilencen már igénybe veszik a szelektív hulladékgyűjtést
A válaszokból kiderül, hogy tízből kilencen már igénybe veszik a szelektív hulladékgyűjtést, illetve hasonló arányban az otthoni világításra is figyelmet fordítanak, a vízhasználat megtakarításaira több mint 70, a közlekedési energiafelhasználásra mintegy 40 százalék helyez hangsúlyt. Otthoni, már meglévő megújulóenergia-termelésről csak minden tizedik válaszadó számolt be, közel háromnegyedük ugyanakkor tervezi valamilyen megújuló energiát hasznosító eszköz, illetve berendezés telepítését. A beruházás tervezésekor leginkább a telepítési költségeket és a megtérülést veszik figyelembe, míg legkevésbé az esztétikai szempontok számítanak.
A válaszadók kétharmada magasabb költségeket is vállalna
A kutatásban résztvevők több mint 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne akár magasabb költségeket is felvállalni annak érdekében, hogy zöld áramot használhasson otthonában. A válaszadók ötöde ugyan csak legfeljebb 2 százalékos felárat fogadna el, de 40 százalék akár 2–10 százalékot is ráfizetne az áram árára, ha az megújuló forrásból érkezik. A plusz költségek vállalására az átlagosnál nyitottabbak a fiatalabbak és a nagyobb településen élők: a 18–24 éves korosztály tagjai közül tízből nyolcan így nyilatkoztak, a fővárosban pedig a válaszadók háromnegyede lenne nyitott a magasabb árú zöld áramra.
Mennyibe kerül 1 kwh villamos energia 2019-ben?
Reális kép a magyarországi megújulóenergia-felhasználásról
A válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elegendő információval rendelkezik a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeiről. A nap- és a szélenergiát szinte mindenki, a geotermikus energiát, illetve a biomassza-felhasználást azonban már kevesebben sorolták a megújuló energia fogalmába (78 és 68 százalék). A válaszadók többsége helyes információval rendelkezik a magyarországi megújulóenergia-felhasználás mértékéről, tízből négyen azonban felülbecsülték ezt a mértéket, a nők nagyobb arányban véltek a jelenleginél magasabb megújulóenergia-részarányt Magyarországon.
Magyarországot napenergiában tartják a leggazdagabbnak
Magyarországot napenergiában tartják a leggazdagabbnak a kutatásban résztvevők az összes energiahordozó összehasonlításában. 25 százalékuk ugyanakkor a geotermikus energiát, 10 százalékuk a víz- és csak nem egész 7 százalékuk a szélenergiát vélte a legnagyobb potenciállal rendelkező megújulóenergia-forrásnak. A megújuló energia legfontosabb előnye a megkérdezettek szerint, hogy ez a technológia nem káros a környezetre, szabadon hozzáférhető, illetve olcsóbban állít elő áramot, míg legkevésbé a munkahelyteremtő hatást sorolták a zöld energia pozitív hatásai közé.
