Hiányoznak a pénzügyi közvetítők
Egy tavalyi kormányrendelet összesen 400 hitelpontra, (MFB, kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek) bízta a 2014-2020-ig tartó hét éves ciklus 729,6 milliárd Ft. európai uniós gazdaságfejlesztési támogatáshoz kapcsolódó kkv forráskeret elosztását. A piaci tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a tervezetthez képest lényegesen lassabb a források elosztása. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat (1492/2016.) elvei alapján azonban a jövőben akár ismét több bank és pénzintézet is indulhat majd a hitelkeretek elosztását célzó tendereken.
Noha a Vállalkozásfinanszírozók Szövetségének (VÁFISZ) tagjai korábban fontos kiegészítői voltak a bankszektornak, a jelenlegi rendszerben még nem kaptak szerepet. Pedig a kereskedelmi banki működés rendszerével nehezebben összeegyeztethető, a számosságában jelentős, de hitelértékét tekintve alacsony átlagértékű, ugyanakkor egyedi kiszolgálást igénylő ügyletek bonyolításában korábban piacvezető szerepet játszottak a pénzügyi vállalkozások, a kihelyezett források 60%-a, mintegy 112 milliárd forint rajtuk ment keresztül.
A szervezet, érzékelvén a pályázati források elosztásának nehézségeit, a napokban levélben fordul Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, aki a GINOP programok koordinálásáért felelős tárca vezetője, illetve Bártfai-Mager Andrea postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztoshoz, és felajánlja támogatását, amely a kormányprogram sikeres lebonyolításának biztonságát jelentősen növelheti.
Kovács Dávid, a szervezet elnöke szerint a VÁFISZ bizonyítottan prudens, megfelelő szakmai tapasztalatokkal bíró és jól koordinált közvetítői körének megléte kulcsfontosságú lehet a pénzeszközök időben történő kihelyezése érdekében.
A VÁFISZ három új, rugalmas, a KKV-k igényeire épülő termékeket is javasol.
A szervezet első javaslata szerint a 2007-13-as most még futó Jeremie refinanszírozási programot könnyedén és gyorsan rulírozóvá lehet alakítani, így a visszajövő forrásokat a korábbiakkal megegyező célra lehetne felhasználni, majd ezek alapján újra hozzáférhetővé válnának további beruházások finanszírozására, és újra gyorsan fejlesztési forráshoz juthatnának a kkv-k és a mikrovállalkozások.
Ez a megoldás gyors, a lehető legkisebb energiabefektetéssel és adminisztrációval jár, ráadásul az EU is elvárja a visszaérkező források ismételt felhasználását. A jelenleg 100 milliárd forintos nagyságrendű állomány folyamatosan érkezik vissza a pénzügyi közvetítők rendszerébe, ennek visszaforgatása hatékonyan és gyorsan támogatná a mikro- és kisvállalkozások fejlődését már rövidtávon is.
Másodikként a VÁFISZ a jelenlegi (2007-13-as) program mintájára indítványoz egy új 40 milliárd forint körüli alprogramot a 2020-as EU Jeremie visszatérítendő keretösszegen belül, ami mintegy 10%-a a program teljes visszatérítendő hitelre szánt részének. Mivel a VÁFISZ tagjainak eddigi Jeremie forrás-kihelyezési tapasztalata a legjelentősebbek között van, valamint a jelenleg fenntartott infrastruktúrája és partnerhálózata azonnal igénybe vehető, a források célba juttatása a jelenleginél gyorsabban megvalósítható lesz.
Harmadsorban a VÁFISZ egy olyan 50 millió forint alatti tranzakciókra összpontosító „mikro sáv” létrehozását javasolja a 0%-os, azaz vissza nem térítendő termékek kapcsán, ahol a megbízható pénzügyi vállalkozások kiszervezve végeznék a kockázatkezelési és monitoring feladatokat a korábban is alkalmazott és jól működő elvek szerint.
Miért hasznos a pénzügyi közvetítők szerepvállalása?
Kovács Dávid szerint a szervezet tagságának egyedülálló tapasztalatai vannak a pénzügyi eszközök és az úgynevezett kombi termékek kihelyezésében. A VÁFISZ tagjai a bankoktól eltérő költségstruktúrában, kisebb ügyletméretek mellett is egyedi kiszolgálást nyújtanak, és egyúttal tanácsadóként is támogatják a kkv-k forrásbevonását. Tagvállalataik ráadásul országszerte a vállalkozások székhelyén szolgálják ki ügyfeleiket. A kis- és mikro vállalkozásokat bejáratott, költséghatékony értékesítési- és marketing tevékenységgel érik el magas reklámköltségek, többezres fiókhálózat- és alkalmazotti létszám fenntartása nélkül.
A tapasztalatok alapján egyértelműen látszik az is, hogy a VÁFISZ tagok esetében bőven a piaci átlag alatti a késedelmes és kétes követelések aránya, ami jelzi a szervezet magas szintű prudenciális elvárásainak érvényesülését. A korábbi, hitelközvetítőkre is épülő rendszer megerősítése így nem csak a lebonyolítás terheit, hanem a pénzügyi rendszer kockázatait is csökkenthetné. Ráadásul, ha a tervezett új pénzügyi intézményrendszer nem lesz képes szakszerűen és időben kezelni a folyamatokat, akkor akár EU-s forrásokat veszíthet az ország.
A VÁFISZ jelenleg 11 olyan pénzügyi vállalkozást tömörít, amelyek az előző hétéves ciklusban más piaci szereplőkkel együtt leszerződött pénzügyi közvetítőként vettek részt az úgynevezett Jeremie-hitelek (a Kombinált Mikrohitel Program, illetve az Új Széchenyi Hitelprogram termékeinek) kkv-khoz történő eljuttatásában. A pénzügyi vállalkozások a 112 milliárd forintnyi Jeremie-hitelek mintegy 60 százalékát helyezték ki az előző hétéves ciklusban, ezen belül a VÁFISZ jelenlegi 11 tagja a 2007-2013-as keret 35 százalékát, azaz 41,5 milliárd forintot juttatott el a vállalkozásokhoz 3137 hitelügylet keretein belül.
