Hullottak a cégek tavaly, mint a legyek

Az egész éves adat ugyan megfelel az előzetes várakozásoknak, az éven belüli lefutás azonban elnyújtott válságot mutat, ami rossz hír a magyar gazdaság számára - jegyzik meg. Az Opten stratégiai igazgatója, Csorbai Hajnalka arra emlékeztet a közleményben, hogy az év második felében hónapról hónapra 1.300-nál is több felszámolási eljárást indítottak a hitelezők, így a második félévben a naptári hatásoktól megtisztítva éppen annyi felszámolás indult el, mint az elsőben.

Ennek alapján 2010 első felében sem számít érdemi javulásra ezen a téren az Opten stratégiai igazgatója. A felszámolások számához hasonlóan lassuló ütemben bár, de tovább emelkedik a felszámolt társaságok átlagos árbevétele is, emiatt feltételezhető, hogy a bedőlt cégek egyre több kifizetetlen számlát hagynak maguk után, magukkal rántva beszállítóikat, alvállalkozóikat.

A felszámolásoknál nagyobb ütemben, 44 százalékkal, csaknem 14 ezerre emelkedett a tulajdonosok által kezdeményezett végelszámolások száma. Ez a folyamat azonban több okból sem sorolható az egyértelmű válságjelenségek közé - vélik. "Egy következmények nélküli országban, különösen válságidőszakban pozitívumként kell értékelnünk, ha egy tulajdonos felismeri, hogy cége jövője nem biztosított, ezért megindítja a végelszámolást, és nem várja meg míg elvész az adósságtengerben" - érvel Csorbai Hajnalka.

Hozzátette: végelszámolási hullámot elindíthat az adórendszer szigorítása is, a kiskapuk bezárása már korábban is okozott átmeneti felszámolási dömpinget. Arra viszont a rendszerváltás óta még nem volt példa, hogy egy évben kevesebb új céget alapítsanak, mint az azt megelőzőben, 2009-ben azonban ez volt a helyzet - hívják fel a figyelmet.

2008-ban még 48.500 új céget jegyeztek be a cégbíróságok, 2009-ben viszont 3 százalékkal kevesebbet, összesen 47.000-et. A 2008-ról mérleget adó 350 ezer magyar vállalkozás adatai azt mutatják, hogy a kkv-k zöme még mindig valamilyen munkaviszonyt helyettesítő, adóelkerülésre létrehozott cég a minimálbér kétszerese körüli fizetésekkel, ezért sokkal inkább pénzt visz, mint pénzt hoz az államháztartásba - fogalmaz az Opten.

A 100 millió forint alatti 301 ezer cég összesen 530 ezer munkavállalót foglalkoztat. E kis cégekben az egy főre vetített átlagos havi ráfordítás 145 ezer forint. A közepes, 100 millió és egymilliárd forint közötti cégek 560 ezer embernek adnak munkát, és személyenként hivatalosan még mindig csak havi 221 ezer forint ráfordítással működnek.

Ezzel szemben a nagyok, az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérők - szintén 560 ezer főt foglakoztatva - munkavállalóik után járulékokkal együtt átlagosan havi 657 ezer forintot fizetnek ki személyenként. Az Opten ügyvezető igazgatója ezért megfontolandónak nevezi, hogy milyen nagyságrendű bevételtől esik el a költségvetés a kis cégek "támogatása" miatt.

Tóth Tamás szerint a mikro- és kisvállalkozások számának radikális csökkenéséig a magyar gazdaság nem állítható egészséges növekedési pályára, oda pedig az adórendszer radikális átalakításán, az élőmunka terhelésének csökkentésén és a kisvállalkozói terhek behajtásán keresztül vezet az út.