Húsz év múlva már januárban kezdődhet a tavasz
Évek óta növekszik a levegőben a szén-dioxid koncentrációja, ez pedig nagymértékben felelőssé tehető a Föld felmelegedéséért. "Korábban az a feltevés élt, hogy a levegő szén-dioxid-koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a talaj is több szenet képes raktározni" - mondta el Christoph Müller, a növényökológiai intézet vezetője. A kutatók azonban bebizonyították, hogy a növények és a talaj is azonnal leadják a szén-dioxidot.
Ezenkívül pedig a talaj még több - euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezett - dinitrogén-oxidot juttat a levegőbe, amelynek klímakárosító hatása nagyobb, mint a szén-dioxidé - olvasható a Die Welt online kiadásában. A német intézet Lindenben található klímakutató állomásán tizenkét éve végeznek a szén-dioxid-szint mérésére irányuló vizsgálatokat. A kutatók megfigyelték, hogy ez alatt az idő alatt több fű nőtt, mint hasznos növény. Az állomáshoz tartozik egy gyümölcsfákkal, aranyfával és seprűvirággal teli kert is, amelyben minden nap regisztrálják a "történéseket" - melyik növény kezd virágozni, és melyiknek fakulnak a levelei.
Müller szerint a fenológia, vagyis a növényi-, illetve az állati életciklus és az éghajlat, évszakok kapcsolatát tanulmányozó tudományág terén végzett vizsgálataik arra engednek következtetni, hogy a "fenológiai óra" kissé eltolódott: a telek megrövidültek, a tavasz pedig egyre korábban kezdődik. A jóslatok szerint 2030-ban már január végén megkezdődhet a kikelet. "Ez azonban még nem jelenti azt, hogy csökkennének a problémák. A földműveseknek és a kertészeknek gyakran kell küzdeniük késői fagyokkal, amelyek a termény csökkenését eredményezik" - véli Müller. A kutatók szerint Hessenben már most kimutathatóan megváltozott a klíma, amelyre máris reagált a növényzet.
"Természetesen a Föld történelmében mindig is voltak klímaváltozások, de a jelenlegi változások sebessége igazán szokatlan. Száz év alatt világszerte átlagosan 0,7 Celsius-fokkal növekedett a hőmérséklet - most kétszáz év alatt történik annyi változás, mint korábban ezer év alatt" - fejtette ki Müller. A tudósok szerint mindenképpen változtatásra van szükség ahhoz, hogy ne melegedjen tovább a helyzet: az életmód- és az energia felhasználásának változására. (MTI)
