Így értékelik az elemzők a nukleáris energetikai megállapodást
A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás kedden Magyarország és Oroszország között, amelynek keretében egyezséget írtak alá két új paksi erőművi blokk építéséről. A két új erőműblokkot az orosz Roszatom állami konszern építi, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt MTI-nek hangsúlyozta, hogy a paksi erőmű bővítése szignifikánsan fog hozzájárulni a beruházások növekedéséhez és ezáltal a GDP bővüléséhez is. Hozzátette, hogy az energiaszektor a rezsicsökkentések hatására már érezhetően visszafogta a beruházásait, az erőműépítés pedig éppen ebben a szektorban hoz majd bővülést, bár a beruházás várhatóan csak évek múlva kezdődik. Hozzáfűzte azt is, hogy a beruházás teljes becsült értéke az alkalmazott technológiától függően 4 és 5 ezer milliárd forint között lehet.
Egyértelműen kedvezőnek értékelte, hogy Oroszország hitelt nyújt az építkezéshez, ez ugyanis biztosítja a beruházás stabil finanszírozási hátterét. Kiemelte azt is, hogy a hírek szerint 30 éves futamidejű kölcsönt kap Magyarország a piaci feltételeknél olcsóbban, ez pedig javítja a beruházás megtérülési mutatóit. Pozitívumként említette azt is, hogy az erőmű kapacitásának bővítésével csökkenhet az ország gázfüggősége, kevesebb gázimportra lehet szükség, ami a földgáz jelenlegi magas ára miatt nem elhanyagolható szempont.
Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek kifejtette, az atomenergiának helye van a magyar villamosenergia-rendszerben, a mostani döntést azonban elsietettnek nevezte. A jelenlegi hazai energiafogyasztás, az energiaigények alakulása, illetve az előrejelzések alapján 2023-ban nem lesz szükség új erőműblokkra - mondta. Jobb tudományos felkészültséggel és biztosabb pénzügyi körülmények között lehetne 5-8 év múlva dönteni erről a kérdésről - tette hozzá a szakember.
A jelenlegi négy paksi blokk közül az első üzemidejét már meghosszabbították 20 évvel, várhatóan a többi blokk is megkapja ezt a hosszabbítást, így 2035-37-re kellene biztosítani újak üzembeállását - hangsúlyozta Barta Judit, aki szerint a döntés ezért sem volt sürgős, és aki hiányolta ennek szakmai megalapozását is. Az ügyvezető igazgató hozzátette: a szerződés részletei nem ismertek, így nem lehet tudni egyebek mellett azt sem, hogy milyen kamattal kapja a hitelt Magyarország, vagy mi történik egy esetleges költségtúllépés esetén. (MTI)
