Így kellene növekednie a minimálbérnek
A szakszervezeti vezető megjegyezte, hogy béremelési javaslatuknál a társadalmi minimum értéket vették alapul, amelyet a Policy Agenda idén első alkalommal publikált.
Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezető elemzője elmondta, a társadalmi minimum az az érték, amelyből a háztartások finanszírozni tudják a legalapvetőbb kiadásaikat, ezen felül a kisebb összegű váratlan kiadásaik fedezésére (háztartásigép-csere, táppénzből adódó jövedelem kiesés) is képesek bevételeik átcsoportosításával. Az elemző közölte, a társadalmi minimum érték kiszámításánál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartások költségvetési kiadásaira vonatkozó adatait és a saját számítású létminimumértékeket vették alapul. Ezek alapján 2017-ben az egy személyből álló háztartás társadalmi minimum értéke 117 720 forint volt, egy aktív korú háztartás két felnőtt és két gyermek esetében pedig 341 388 forint.
Mennyit ér a házimunkád? Itt forintra kiszámolhatod
Kiss Ambrus szerint tavaly a lakosság 53 százaléka élt olyan háztartásban, ahol nem érte el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint. Településtípusokra lebontva a fővárosban élők 33 százaléka, a községekben élőknek viszont már 65 százaléka élt a társadalmi minimum alatt. Az elemző felidézte, hogy a társadalmi minimum fogalmát 1990-1991-ben egy parlamenti albizottságban dolgozták ki.
Kordás László kiemelte, a MASZSZ a béremelés mellett az alacsony bérkategóriába tartozóknál a személyi jövedelemadó (szja) csökkentését is kezdeményezi majd, a szakszervezet célja, hogy esetükben az szja 9 százalékra mérséklődjön.
Ehhez kapcsolódóan szólt arról is, hogy kezdeményezik a bértárgyalások mielőbbi elindítását, hogy a kormány a jövő évi költségvetéssel és az adótörvényekkel egy időben tudja tárgyalni a szakszervezetekkel a 2019. január 1-jén életbe lépő minimálbért, illetve garantált bérminimumot.
A szakszervezeti vezető szerint erre azért van szükség, mert a 2016. novemberében aláírt hatéves adó és bérmegállapodás csupán az első két évre tartalmazott béremelést, ezért a bérek kérdésével idén is foglalkozni kell.
A sajtótájékoztatón bemutatták a Policy Agenda által harmadik alkalommal publikált létminimumszámítást is. Kordás László felidézte, hogy a MASZSZ a Policy Agendával együttműködve azért vállalta a létminimum számítását, mert 2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal úgy döntött, nem publikálja többé ezt a mutatót. A felmérést a Policy Agenda a KSH korábbi módszertana alapján készítette, a kutatás elkészítését a Friedrich Ebert Alapítvány támogatta.
Magyarországon a lakosság 30 százaléka élt 2017-ben a létminimum alatt, ez az arány az előző év azonos időszakához képest 6 százalékpontos javulást mutat, ami nagy részben a hatéves adó és bérmegállapodásnak köszönhető - mondta Kiss Ambrus.
Mennyi esélyed van, hogy havi 1 millió Ft-ot keress?
Hozzátette: számításaik szerint 2017-ben Magyarországon egy személyre számítva 90 450 forint volt a létminimum összege, míg a kétkeresős és két gyermeket nevelő háztartásnál 262 305 forint. Településtípusokra lebontva az adatok azt mutatják, hogy Budapesten az emberek 15 százaléka élt olyan háztartásban, amely nem érte el a létminimum szintjét, a megyei jogú városoknál ez az arány 21 százalékra, a városokban, illetve a falvakban 33, illetve 40 százalékra emelkedett - ismertette az elemző.
Kiss Ambrus a létminimum környékén élő családok bevételeinek megoszlásáról elmondta, hogy keresetük 31 százalékát élelmiszerre költik, lakásfenntartásra bevételeik 22 százalékát, ruházatra pedig 3 százalékát fordítják.
