A spanyol parlament alsóháza nem hagyta jóvá a kormány lakhatási rendeleteit

Az intézkedések közt szerepelt a kilakoltatási moratórium elrendelése 2030-ig, a különböző befektetési alapok "spekulatív" ingatlanvásárlásának korlátozása, valamint általános forgalmi adó bevezetése a turisztikai célú lakáskiadásra.

"A rendeletek mögött az a szándék húzódik, hogy rendet és emberséget vigyünk egy olyan piac életébe, amely szabályozás híján végül tönkretenné társadalmunkat" - fogalmazott a szavazás előtti rendkívüli felszólalásában Pedro Sánchez miniszterelnök, aki arra kérte a képviselőket, hogy tegyék félre a politikai számításokat, és gondoljanak a hétköznapi emberekre.

A parlamenti vita során a két rendeletet számos bírálat érte; a baloldali pártok többsége szerint az intézkedések a bérbeadóknak kedveznek a bérlőkkel szemben, és nem fékezik meg a spekulációt, míg a jobboldali erők a magántulajdonhoz fűződő jogok elleni támadásról és a kisbérbeadók védtelenül hagyásáról beszéltek.

"Nemmel szavazunk az önök által képviselt politika folytatására, arra a politikára, amely idáig vezetett minket, nemmel szavazunk arra, hogy figyelmen kívül hagyják: a probléma gyökere a kínálati hiány és a lakásállomány bővítésének szükségessége" - hangsúlyozta Juan Bravo, a legnagyobb ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt (PP) főtitkárhelyettese.

Elutasította a rendeleteket a parlamenti szavazásnál a mérleg nyelvének tekintett Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) katalán függetlenségi párt is.

Miriam Nogueras frakcióvezető a két jogszabály visszavonását és új javaslatok kidolgozását sürgette a vita során, mert véleménye szerint az intézkedések nem vetnek véget az ingatlanspekulánsok tevékenységének, sem a kilakoltatásoknak.

Patxi López, a nagyobb kormánykoalíciós partner, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) frakcióvezetője erőltetett kifogásoknak nevezte az ellenzéki bírálatokat, és felidézte, hogy az intézkedéseken hónapokon át dolgoztak szakértők, és több parlamenti politikai erő közreműködésével, hogy azok minél átfogóbbak legyenek.

A parlamenti vitát és a szavazást "valódi intézkedéseket" követelő tüntetők tömege kísérte figyelemmel az épület előtt, amely köré a rendőrség biztonsági kordont vont. A rendeletek elbukását hangos tiltakozás követte az utcán, és további megmozdulást hirdettek péntek estére.

A tiltakozóakciók azután kezdődtek, hogy a múlt héten Madridban kilakoltattak egy 87 éves asszonyt, Maricarment abból a bérlakásból, ahol 70 éve élt.

Az asszony kilakoltatását civil összefogással próbálták, végül sikertelenül megakadályozni. A társadalmi felháborodást követően azonban az ingatlant tulajdonló cég megállapodott az idős nő jogi képviselőivel, így végül visszaköltözhet a lakásba.

A Madrid belvárosában található Puerta del Sol téren hét napja folyamatos a tiltakozóakció, a területet sátortábor lepte el, a tüntetők a kilakoltatások, a bérlakások drágulása és az ingatlanspekulációk ellen tiltakoznak.

A madridi tartományi kormány bíróságtól kérte a székháza előtt zajló tüntetés felszámolását, mert szerintük túllépi a gyülekezési jog alkotmányos és törvényi határait.

Az állandó tiltakozáshoz napról napra többen csatlakoznak, nemcsak Madridban, hanem más városokban is. Sátortábort állítottak a többi közt Barcelona, Bilbao, Zaragoza, Sevilla központi terein. Már korábban több mint 50 városba hirdettek tüntetéseket a hétvégére.