Nyugdíjpapírok: milliós bírság lehet a vége, ha nincsenek meg
Milyen dokumentumokat kell megőrizni?
A nyugellátásra való jogosultságot és a nyugdíj összegét a megszerzett szolgálati idő, valamint a nyugdíj alapjául szolgáló kereset, jövedelem nagysága határozza meg. Az ezekre vonatkozó adatok a foglalkoztatás során keletkeznek.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, röviden a Tny. 99/A. §-a rendelkezik az érintett munkaügyi iratok megőrzéséről. A foglalkoztatónak azokat a dokumentumokat kell a meghatározott időpontig megőriznie, amelyek a biztosított vagy korábban biztosított személy biztosítási jogviszonyához – például munkaviszonyához – kapcsolódnak, és adatot tartalmaznak:
- a szolgálati időről; vagy
- a nyugdíj megállapításakor figyelembe vehető keresetről, jövedelemről.
A törvény 2024. január 1-jétől hatályos módosítása nyomán a foglalkoztatási igazolások is bekerültek a megőrzendő dokumentumok közé.
A Tny. 99/A. § (1) bekezdésében meghatározott iratőrzési kötelezettség a 2024. december 31-ig keletkezett munkaügyi iratokra, adatokra és foglalkoztatási igazolásokra vonatkozik.
Ezeket a foglalkoztatónak addig kell megőriznie, amíg az érintett biztosított vagy volt biztosított a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, és ezt követően további öt év eltelik.
Mi történik a papíralapú TB-kiskönyvvel?
2026. január 1-jétől a papíralapú TB-kiskönyvet elektronikus kiskönyv váltotta fel.
A korábbi, papíralapú dokumentumot a foglalkoztatónak legkésőbb a foglalkoztatás befejezésekor vissza kell adnia a biztosítottnak.
Ha a visszaadás bármilyen okból nem oldható meg, a foglalkoztató köteles megőrizni a kiskönyvet az érintettre vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig.
A cég megszűnésekor is gondoskodni kell az iratok fellelhetőségéről
Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, be kell jelentenie, hol őrzik a megőrzési kötelezettség alá tartozó munkaügyi dokumentumokat.
A bejelentést a székhelye vagy telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell megtennie. Ez biztosítja, hogy az iratok a foglalkoztató megszűnése után is megtalálhatók legyenek.
A kötelezettségek elmulasztása bírsággal járhat
A Tny. 91. §-a alapján mulasztási bírságot köteles fizetni az, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé fennálló, jogszabályban előírt kötelezettségét:
- nem teljesíti;
- késedelmesen teljesíti; vagy
- az előírásoktól eltérő módon teljesíti.
Ez a bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokra, valamint a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához kapcsolódó egyéb kötelezettségekre is vonatkozik.
A bírság konkrét összegét a jogsértés körülményeinek mérlegelésével, a törvényben meghatározott összeghatárok között állapítják meg.
Akár egymillió forint is lehet a bírság
A Tny. 91. §-a szerint a mulasztási bírság összege 50 000 és 500 000 forint között lehet. Ha a jogsértést egy éven belül ismételten megállapítják, a bírság akár 1 000 000 forintig is terjedhet.
