Így kommentálta a GDP adatot az NGM
A részletes adatok alapján látható, hogy termelési oldalon a főbb ágak kis mértékű zsugorodást szenvedtek el az év második negyedévében. Az előző évhez képest jelentős változás mutatkozott az ipar és a mezőgazdaság területén. A külpiacok szűkülésével az alapvetően exportorientált ipari szektor kis mértékű, 0,7%-os csökkenést mutatott fel. A másik jelentős változás a mezőgazdaságban mutatkozik, amely a kedvezőtlen időjárási körülmények által vezérelve az előző éves erős növekedés után kis mértékű zsugorodást mutat. Mindkét tényező tekintetében tehát erős a bázishatás, amely így a jelenlegi számokat jelentősen lefelé korrigálja.
Felhasználási oldalon az látható, hogy a nettó export még továbbra is pozitív növekedési hozzájárulással bír. Az export 2,1%-kal, míg az import csupán 0,2%-kal bővült. A háztartások fogyasztási kiadása minimális mértékben csökkent, azonban a bruttó felhalmozás soron továbbra is jelentősebb a visszaesés. A Kormányzat – látva a külpiaci konjunkturális folyamatok negatív alakulását – továbbra is dolgozik azokon az eszközökön, amelyek a növekedés beindításához szükségesek. Az újfajta fejlesztési keretek, az európai uniós pénzek aktívabb felhasználása mellet több nagyberuházás – kiemelten a Mercedes kecskeméti üzemének termelése is pozitív hatást fog gyakorolni a kilátásokra. A negatív külső környezet okozta problémákat pedig aktív eszközökkel tompítjuk, ennek keretében került meghirdetésre a Munkahelyvédelmi Akcióterv, amely a vállalatok helyzetén igyekszik javítani.
Fontos továbbá kiemelni, hogy hazánkban az egyik legnagyobb mértékben csökkent az államadósság az utóbbi két évet figyelembe véve, amelyet az egyre kiegyensúlyozottabb és így európai szemmel nézve is stabil költségvetési politika alapoz meg a jövőre tekintettel is. A foglalkoztatás területén is rendkívül fontos jogszabályi változások történtek, amellyel érzékelhetően rugalmasabbá vált a munkaerőpiacunk. Ennek hatásai már látszódnak a frissen publikált adatokon. Fontos változások történtek továbbá az oktatás és az innovációs politika területén is, amely változások megalapozzák, hogy Magyarország a jövőben felfutó európai konjunktúra egyik nyertese legyen, kiegészülve a keleti országok irányába történő nyitással.
A jövő évtől folyamatos javulásra lehet számítani a növekedés tekintetében: több nagy ipari beruházás is megkezdi működését, illetve eléri kibocsátásának tervezett szintjét, amely mind a termelésben, mind az exportban jelentkezni fog, illetve a külpiaci klíma jobbra fordulása is segítheti növekedésünket.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
