Itt a válság harmadik fázisa?
Számos vezető elemző szerint a globális gazdaság a jelenlegi válság új, harmadik fázisába lépett februárban. Ezt az jellemzi, hogy felerősödtek a vezető nyugati országok költségvetésének hiányával kapcsolatos gondok, miközben nőtt a veszélye annak, hogy csődhöz közeli helyzetbe kerül az eurózóna több országa. A BBC a kialakult helyzettel kapcsolatban úgy vélte: kezd igaza lenni a német kancellárnak.
Angela Merkel korábban arra figyelmeztetett, komoly veszélyeket hordozhat magában, ha a válságot úgy akarják megoldani, hogy államosítják a magánszféra adósságát, miközben új és olcsó hiteleket folyósít a számára az állam. Ez csak tovább mélyítheti a válságot - mondta Merkel az év elején. A G7-ek, élükön az Egyesül Államokkal és Nagy-Britanniával, amelyeknek a pénzügyi szektora a leginkább sérült, ugyanakkor inkább azt szorgalmazták, hogy állami pénzekkel kell enyhíteni a válságon.
A válság elleni küzdelemre 12 ezer milliárd dollárt költöttek a világ kormányai az elmúlt másfél évben. Ennek kétségtelenül voltak kedvező hatásai, tavaly tavasztól stabilizálódni kezdett a helyzet, nyáron a vezető országokban már lassú gazdaságnövekedés indult el. Ennek a számlát azonban az állami költségvetésből fizették, aminek következtébe a deficit évtizedek óta nem tapasztalt szintre nőtt.
A hiány mértékével kapcsolatos aggodalom a héten különösen felerősödött, újabb válsághangulatot indított el a világon. Ennek középpontjába az eurózóna került, ahol különösen nehéz helyzetben van Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország és részben Olaszország. Ezekben az országokban különösen elszabadult a költségvetési hiány, ezért a kormányok kénytelenek a külső piacokon kölcsönöket felvenni, nehogy kiapadjon az állami forrás.
Mindez komolyan felerősítette a globális gazdaság növekedésével, és általában a helyzetével kapcsolatos aggodalmakat. Az a félelem, hogy a világgazdaság a válság újabb szakaszába lépett, csütörtökön a portugál tőzsde 5 százalékkal, a spanyol 5,9 százalékkal, a görög 3,3 százalékkal, az olasz börze pedig 3,5 százalékkal esett.
A tőzsdemutatók pénteken tovább gyengültek, bár az amerikai tőzsdéknek sikerült kisebb nyereséggel zárniuk a hét utolsó napját az előző napi záráshoz képest. A HSBC, a legnagyobb európai bank egyik szakértője szerint a befektetők egy része ma már nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy fizetésképtelenné válik adóssága után az eurózóna több országa. Mindez meggyengítette az eurót. Szerdától kezdve folyamatosan csökkent az árfolyama a dollárhoz képest. Pénteken rövid időre 1,36 dollár alá került az euró, amely végül 1,3673 dolláron zárt a bankközi devizapiacon.
