Javult a lakosság fizetőképessége, W-alakú kilábalás jöhet

A koronavírus-járvány első, tavaszi hulláma után, az év második felében már javult a magyar háztartások pénzügyi helyzete, bár a tavalyi szintet még nem érte el. Ez a tendencia folytatódott a júliustól szeptemberig tartó időszakban is az GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Intrum vezető követeléskezelő cég negyedéves mutatója alapján.

Az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) átlagos értéke 38,1 volt a harmadik negyedévben, ami jelentősen elmarad a tavalyi, azonos időszakban mért értéktől (ami 52 volt), de javulást jelent a második negyedév végén mért 37,1 pontos értékhez, és különösen a járvány áprilisi csúcsán mért 18,9 ponthoz képest.

Visszaesés július után

Az IFI olyan mutatókból áll össze, mint a jövedelmek mértéke, az adósságállomány, a megtakarítások értéke és a háztartási fogyasztás. Az index növekedése azt jelenti, hogy a háztartások pénzügyi helyzete stabilizálódik, könnyebben tudják fizetni a kiadásaikat, és több pénzt tudnak félretenni.



Bár az IFI az átlagos értékét nézve, negyedéves összehasonlításban javulást láthatunk, a havi adatok alapján azonban az látszik, hogy nem folyamatos a növekvő tendencia. Július végétől kezdve már újra csökkent a lakosság fizetőképessége, szeptember végére 35,8 ponton állt, ami alacsonyabb, mint a júniusi érték.

„Az Intrum adatai alátámasztják a Pénzügyminisztérium előrejelzését, ami a harmadik negyedévben a GDP további emelkedését jósolta, utána viszont W alakú növekedési pályára számít” – mondta Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. „Korábban az IFI grafikonja pontosan jelezte előre a nemzeti össztermék alakulását, nem volt ez másképp a mostani válság idején is, ahol a lakosság fizetőképességének márciusi és áprilisi csökkenése megelőlegezte a GDP-adatokat, majd májusban és júniusban, nem sokkal a gazdaság újranyitása előtt meredeken emelkedett.”



2020 első negyedévében a magyar gazdaság még 2,2 százalékkal bővült, a második negyedévben azonban már 13,6 százalékos recessziót okozott a világjárvány. A következő időszakban már felpattanásra számítanak a szakértők, a magyar Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint 4,8 százalékkal maradhatott el a harmadik negyedéves GDP az előző évhez képest. Az ezt követő hónapokban azonban, a járvány második hulláma nyomán újra nőhet a különbség a tavalyi és idei GDP-értékek között, amit az Intrum mutatója is alátámaszt.

Mennyire vagy spórolós? ITT megnézheted!

A gazdaságot kevésbé sokkolta a járvány második hulláma

Deszpot Károly hozzátette: a tavasszal az első hullám kezdetén volt látványos zuhanás a lakosság fizetőképességében, az őszi második hullám alatt azonban még nem látható ilyen tendencia, a tavaszi sokkhoz képest minimálisan esett vissza a mutató. Ez visszavezethető egyrészt az enyhébb korlátozásokra Magyarországon év világszerte, másrészt arra, hogy a lakosság felkészültebben várta a második hullámot, mint az elsőt.

Deszpot Károly szerint a harmadik negyedév végén látott visszaesés elsősorban a növekvő munkanélküliségnek tudható be. „Az első, tavaszi sokk után még nem vesztették el annyian az állásukat, most azonban, hogy kiderült, a járvány és a recesszió nem ér véget azonnal, számos cég indít leépítéseket, így a nyár végén már jelentősen emelkedni kezdtek a munkanélküliségi mutatók.”

Hozzátette: emiatt szükséges a hitelmoratórium meghosszabbítása, annak ellenére, hogy ez a statisztikákban inkább rontja a fizetőképességet, mivel hozzájárul a lakossági hitelállomány növekedéséhez, ami az IFI egyik komponense. „Az MNB adatai szerint a lakosság körében főként a személyi kölcsönök törlesztései fagytak be, amely arra utal, hogy az amúgy is alacsonyabb jövedelmű rétegeket jobban érinti a válság. Mivel őket fenyegeti leginkább a munkanélküliség is, rövidtávon segíti őket a hiteltörlesztés további halasztása, annak ellenére, hogy a moratórium a statisztikában a hitelállomány növekedését, valamint a fizetőképességi index csökkenését eredményezheti.”

Ezzel párhuzamosan azonban számos tényező hat a hitelek mérséklése irányába is, ilyen például a bankok szigorúbb hitelezési politikája, a csökkenő lakásárak miatti mérséklődő, saját erőhöz kapcsolódó személyi hitelfelvétel, valamint a kormányzat által bejelentett felújítási támogatások. Emiatt az új szerződéskötések volumene jelentősen mérséklődött, főleg a személyi hitelek esetében (63 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában).