Jöhet a 0-val kezdődő magyar kamat, és ez nem minden
Nagyüzem volt kedden a Magyar Nemzeti Bankban. A döntéshozó testület, a monetáris tanács a piaci konszenzustól eltérően 15 bázisponttal 1,2 százalékra csökkentette az alapkamatot. „Voltak befektetők, akik ennél kisebb mértékű kamatvágásra számítottak, de voltak szereplők, akik csak áprilisban vártak kamatcsökkentést. Ugyanakkor a kötvénypiacon a múlt héten is voltak arra utaló jelek, hogy már márciusban a csökkentés mellett döntenének a magyar jegybankárok” - értékelte a keddi döntést Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A szakember szerint az alacsony inflációs környezet tette lehetővé a mostani kamatcsökkentést, és további kamatvágásokra lehet számítani. Az újabb kamatvágásokat egyébként a jegybank is jelezte a kamatvágáshoz fűzött kommentárjában. A döntéshozók szerint a kamatcsökkentés mindaddig folytatódik, amíg a kialakuló monetáris kondíciók összhangba nem kerülnek az inflációs cél fenntartható elérésével. Németh Dávid közölte, hogy az új inflációs jelentés szerint a jegybank alacsonyabb inflációs pályára számít, az MNB-s előrejelzés szerint 2018-ban érheti el az infláció mértéke a célul kitűzött 3 százalékot.
„A következő két hónapban újabb kamatcsökkentések várhatóak, amelyek eredményeként 0,85 százalékra mérséklődhet az alapkamat” - mondta Németh Dávid. Az alapkamat csökkentése, a friss inflációs jelentés publikálása mellett még egy fontos döntést hozott kedden az MNB: aszimmetrikusan változtatott a kamatfolyosón. Az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékra - azaz 15 bázisponttal - csökkentette. Ezzel párhuzamosan a hitelkamatlábat jóval nagyobb mértékben, 65 bázisponttal 1,45 százalékra mérsékelte a jegybank. „Így a kamatfolyosó 200 bázispontról 150 bázispontra szűkült. Ennek több oka lehet. Elképzelhető, hogy a lépéssel az MNB előkészít egy jövőbeli átalakítást, mégpedig azt, hogy nem mindig a betéti kamat lesz az irányadó ráta, hanem a hitelkamat is betöltheti majd ezt a szerepet.
A másik indok az lehet, hogy a kamatfolyosó szűkítésével próbálja a jegybak arra ösztönözni a pénzintézeteket, hogy hosszabb, három évet meghaladó futamidejű, például öt- és tízéves állampapírokat vásároljanak. A lépés nyomán ugyanis kvázi jegybanki pénzből megéri vásárolni 5-10 éves papírokat” - fogalmazott mondta Németh Dávid. A szakember azt is elmondta, hogy a kamatvágás után hirtelen gyengült a forint a bankközi devizapiacon: az euró árfolyama 311,30-311,40 forintról 313 forintig emelkedett, majd kicsit lejjebb került az árfolyam, délután 4 óra előtt 312 forint alatt mozgott az euró árfolyama.
