Jóhír-özönben volt része a forintnak - és meg is hálálta
Az előtte való hetet is hasonló erősödés jellemezte, akkor 274 forint környéki árfolyamokról erősödött a 270-es eurójegyzés közelébe. A devizapiaci fejleményeket a héten is, csakúgy, mint az előtte való héten a görög és néhány más "perifériális" euróövezeti tagország ("PIGS") költségvetési hiány túllépése és adósságszolgálati kockázatának növekedése miatt az eurózónával szemben megrendült befektetői bizalom határozta meg.
Keddtől lazult valamelyest az euróra nehezedő devizapiaci nyomás. Az uniós pénzügyminiszterek keddi brüsszeli tanácskozásán további kiadáscsökkentésre szólították fel Görögországot, és szigorú ellenőrzési tervet fogadtak el a költségvetési szigorítások pályán tartása érdekében. Ahogy kezdenek körvonalazódni a görög költségvetési hiány rendezési tervének részletei, úgy enyhül az euróövezet pénzügyi stabilitásával kapcsolatban felmerült aggodalmak miatt az euróra nehezedő piaci nyomás.
A hét közepén ez lehetővé tett némi euróerősödést is a dollárral szemben, de az alapvető tényező továbbra is a görög probléma okán keletkezett bizalomhiány maradt - és marad is még jó ideig. A térségbeli devizák, a zloty, a cseh korona és a forint mintha mentesültek volna az euróövezettel szembeni bizalmatlanság okán romló befektetői kockázatkerülés alól, és viszonylag szilárd, sőt egyenesen erősödő árfolyammozgást tanúsítottak. Annak köszönhetően, hogy a befektetők makrogazdasági teljesítményük alapján már kedvezőbben ítélik meg a térségbeli országok kilátásait egyes euróövezetbe tartozó országoknál.
A zloty az előző héten 4,11-es euróárfolyamról 4,00 közelébe, a mostani hét végére pedig 3,90-es euróárfolyam alá erősödött. A cseh korona az előző héten 26,16-os euró árfolyamról 26,00 közelébe, a mostani hét végére pedig 25,70 alá erősödött. A két deviza már az idén kamatemelési periódus kezdete elé néz, ami a zloty esetében (a cseh jegybanki alapkamat rendkívül alacsony, egy százalékos) a hozamelőny-ügyletek (carry trade) keretében külön is befektetői keresletet támaszt.
A forint makrogazdasági háttere is folyamatosan javul. A hét elején szabályos jóhír-özönben volt része a magyar devizának. A forint árfolyamkilátásait tovább javította az Európai Bizottság hétfőn közzétett, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködésben készített helyzetértékelése, amelynek megállapításai szerint Magyarország tartja a gazdasági program megvalósításának irányát, javul külső pénzügyi helyzete. Szintén a forint kilátásait javította hétfőn a Bank of America-Merrill Lynch újabb elemzése, amely olyan erőteljesnek tartja a Magyarország költségvetési és külső fizetési pozícióját, hogy az ország már "természetes jelöltnek" tekinthető adósi felminősítésre a hitelminősítők által, amint a fellendülés érzékelhetőbbé válik, és "tisztázódnak" a politikai-gazdaságpolitikai kilátások. Az elemzés szerint Magyarország külső fizetési pozíciója is a legnagyobb mértékben javult a közép-kelet-európai térségben, és ennek eredményeként a magyar gazdaságban az idén "pozitív finanszírozási rés" várható. Így Magyarországnak nem lesz szüksége további részletek lehívására a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkeretéből. Nem is lett: Oszkó Péter hétfőn az IMF delegációjával közösen tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a kormány továbbra sem kíván újabb hitelrészletet lehívni az IMF és az EB hitelkeretéből, mivel Magyarország piaci finanszírozása megoldott. Kihangsúlyozta emellett, hogy fegyelmezett fiskális politika mellett tarthatónak tűnik a tavalyi 3,9 és az idei 3,8 százalékos eredményszemléletű, GDP-arányos államháztartási hiánycél. A kormány javított az idei GDP előrejelzésén, a korábbi 0,3 százalékkal szemben 0,2 százalékos csökkenést vár. Barbara Kauffmann, az Európai Bizottság delegációjának vezetője megerősítette, hogy a magyar gazdaság stabilizálódott és megfelelő pályán halad, de kihangsúlyozta, hogy a jelentős költségvetési kockázatok miatt az idei hiánycél csak szigorú költségvetési politikával teljesíthető, és szükség lehet a tartalékok átalakítására is. Az IMF és az EB mostani felülvizsgálati jelentésében megállapította, hogy Magyarország eleget tesz az Egyetértési Megállapodásban vállaltaknak. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 3 évben az egyenleg strukturális javulása elérte a 8,5 százalékot. James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap delegációjának vezetője hétfőn Budapesten hangsúlyozta, hogy további intézkedések kellenek ahhoz, hogy Magyarország magas GDP-arányos államadóssága mérséklődjön, megfelelő lépésekkel azonban a következő öt évben a GDP 65 százalékára csökkenthető a ma még 80 százalékot meghaladó mértéke. Rámutatott, hogy Magyarország jó úton halad a fellendülés felé, amely nem a belső fogyasztáson, hanem a külső keresleten alapul.
Az idei 0,2 százalékos GDP-csökkenés után az IMF már több mint 3 százalékos növekedést vár 2011-ben. A forint javuló makrogazdasági hátteréről tanúskodott a KSH hétfőn közzétett decemberi ipari termelési adata is: míg tavaly novemberben még 6,8 százalékos csökkenést mutatott az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, 2009 decemberében már 1 százalékos volt a növekedés. Elemzők pedig az idén már az év egészét tekintve az ipari kibocsátás mintegy 5 százalékos növekedésre számítanak. A KSH szerdai építőipari adatai is javulást mutattak: szezonálisan kiigazítva az építőipari termelés 2009 decemberében 8,4 százalékkal magasabb volt az előző havinál, a novemberi 9,3 százalékos mérséklődést követően.
