KFI: 2014-ben 2 százalékra gyorsul a magyar gazdaság
Romhányi Balázs, a KFI vezetője az intézet keddi sajtótájékoztatóján a 2014-2017-re vonatkozó, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány támogatásával készült technikai kivetítést ismertetve elmondta: mivel a növekedést elsősorban állami beavatkozások generálják, arra számítanak, hogy - újabb intézkedések hiányában - a kibocsátás növekedési üteme már 2015-ben visszaesik 1 százalék alá, a 0,5-1 százalék közötti potenciális növekedési ütem környékére.
Romhányi Balázs kiemelte, hogy a novemberi kivetítés óta elfogadták a 2014-es költségvetési törvényt, nyilvánosságra hozták az utolsó két hónap pénzforgalmi költségvetési adatait. A KFI mostani kivetítésében figyelembe veszi a 2013 novemberében kihirdetett rezsicsökkentés hatását is, de nem számol a 2014-re bejelentett hasonló intézkedés hatásával.
Az infláció a kivetítés szerint a 2013-as 1,7 százalékról az idén 1,6 százalékra csökken, majd 2016-ig fokozatosan visszatér a 3 százalékos célszintre. Idén 0,8 százalékos reál nyugdíjemelés valósulhat meg. A jegybank legkésőbb a második negyedévtől emelni fogja a kamatot, tehát a 2014. eleji kamatszint tekinthető a 2012 vége óta tartócsökkentési ciklus aljának.
Az intézet számításai szerint - újabb intézkedések hiányában - a kormányzati szektor hiánya 2014-ben még akkor is eléri a GDP 3,5 százalékát, ha a kormány nem költi el a 100 milliárd forintos Országvédelmi Alapot. A hiány középtávon is 3 százalék felett marad, ami az adósságráta folyamatos, évi 1 százalékpontos emelkedését vonja maga után. A kormányzati szektor adósságrátája 2013-ban 79,4, 2014-ben 80,4, 2015-ben pedig 81,3 százalék lehet a kivetítés szerint.
Romhányi Balázs a növekedés tényezőit elemezve ismertette: a mezőgazdaság a 2012. évi rendkívül alacsony bázis után a 2013-as növekedést emelte, a 2014-est azonban várhatóan csökkenteni fogja. A lakossági fogyasztás átmenetileg gyorsul. Az nhp teljes keretének kihelyezése átmenetileg 0,8 százalékpontos növekedési többletet okoz, ám ha csak részlegesen valósul meg, a növekedési hatás is kisebb lesz.
A 2014-es költségvetési törvény kockázatait elemezve az ügyvezető elmondta, az idei GDP reálnövekedésére vonatkozó 2 százalékos kormányzati becslés megegyezik a KFI becslésével. A makrogazdasági pálya azonban két fontos szempontból eltér egymástól: a kormány magasabb inflációval (2,4 százalék) tervez, másrészt a háztartások fogyasztásában látja a növekedés legfontosabb belföldi forrását. A KFI szerint mindkét eltérés negatív kockázatot jelent a költségvetési egyenleg szempontjából.
A KFI szerint több mint 630 milliárd forinttal alacsonyabb lehet a nominális GDP, elsősorban a tervezettnél alacsonyabb infláció miatt.
Az intézet becslése szerint az áfát jelentősen, 170-180 milliárd forinttal túltervezte a kormány, még a fehéredési hatást teljes egészében figyelembe véve is 100 milliárd forint körüli a túltervezés mértéke.
Az online pénztárgépek bevezetése nyomán nem számolt fehéredési hatással a KFI; pozitív kockázat, hogy az intézkedés hatására az elhúzódó bevezetés ellenére növekednek a költségvetési bevételek 2014-ben. A költségvetés ugyanakkor a kereskedők - maximum 8 milliárd forintos - kártérítési tételével nem számol. Pozitív kockázat az online szerencsejátékok megadóztatása is.
Negatív kockázat viszont a betervezett 120 milliárd forintos mobil-frekvencia értékesítési bevétel, a cigarettából származó adóbevételek 10 milliárd forintos nagyságrendű kiesése, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működési költségigénye, amely akár 50 milliárd forinttal is magasabb lehet a betervezett összegnél.
További kockázatot jelent az útépítésekhez kapcsolódó EU-források szabálytalan felhasználása miatti újabb eljárás, a költségvetési szervek lejárt szállítói tartozásainak rendezése, valamint az önkormányzati szektor költségvetési egyenlege. Az utóbbi választási évben különösen rossz lehet, mivel az önkormányzati adósságok állami átvállalása nyomán ismét lazult a szektor egészének likviditási korlátja - jegyezte meg Romhányi Balázs.
A KFI szakértői az alappályán 297,5 forintos euróárfolyammal számoltak. Ha az 5 százalékkal gyengébb jelenlegi árfolyam fennmaradna, annak az idén 15 milliárd, jövőre 28 milliárd forint eredményrontó hatása lenne a nettó kamategyenlegre. (MTI)
