NER cégkapcsolatok számokban: 1866 cég, a teljes hazai gazdaság profitjának 10%-a és több, mint 8400 milliárd forint közbeszerzés
Az elmúlt 4x4 év egyik legfontosabb gazdasági története egy szűk vállalkozói kör felemelkedése volt. A konkrét cégek életútja talán külön-külön is megérne 1-1 elemzést, de mi most a gazdasági összhatásukra koncentrálunk.
A magyar gazdaság közel 490 ezer működő vállalkozásából az OPTEN adatai szerint 1866 olyan cég azonosítható, amely tulajdonosi vagy vezetői kapcsolatai révén az elmúlt 16 év meghatározó politikai-gazdasági szereplőihez - köznyelvben NER-es személyekhez - köthető. Ez a teljes vállalati kör 0,4 százaléka. Nem tűnik soknak? Érdemes akkor egy kicsit mélyebbre menni.
A vizsgált vállalkozások kb. 12 ezer milliárd forintos árbevételt értek el, ami a magyar vállalati szektor teljes árbevételének 6,1 százaléka. Adózott eredményük megközelítette az 1400 milliárd forintot, vagyis a teljes vállalati nyereség közel 10 százalékát állították elő. Ez pedig már elgondolkodtató. Hiszen ez azt jelent, hogy minden 250-edik magyar vállalkozás tartozik ebbe a körbe, mégis minden tizedik profitforint a NER-es csoporthoz kötődik.
A kérdés így nem az, hogy látszólag sikeresek voltak-e, hanem hogy eredményük mennyire tekinthető reálisnak?
A történet valójában nem 1866 cégről szól, sokkal inkább néhány száz nagyvállalatról
A hálózat gazdasági ereje korántsem egyenletesen oszlik meg. Az elmúlt 16 évben a vizsgált vállalkozások közül mindössze 309 kapcsolódott sikeres európai uniós pályázatokhoz, és csupán 195 olyan cég volt, amely nyertes közbeszerzési szerződésekben jelent meg. Ez utóbbinál a teljes cégkör alig több mint tizedéről beszélünk. A hozzájuk kapcsolódó összegek azonban már egy másik léptéket mutatnak.
A 309 vállalkozáshoz összesen 1176 nyertes uniós pályázat kötődik, több mint 300 milliárd forint támogatási értékben. A 195 közbeszerzési szereplő pedig 8532 nyertes szerződésben volt érintett, amelyek összértéke meghaladta a 8400 milliárd forintot (a közbeszerzési értesítő szerint).
A 8400 milliárd forint nem egyszerűen nagy szám. Egy gazdasági korszak lenyomata. Mindenképp szükséges lesz feltárni azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé tették ezen cégek ilyen nagy arányú közbeszerzési sikerességét.
Ezek mellett a keretszerződések és a tervezettnél jóval magasabb végleges projektköltségek, egyedi kormányhatározatban rögzített támogatások is nagy összegekben landoltak ezen cégcsoportnál.
A nagyvállalatok között épült fel az igazi befolyás
A vizsgált vállalkozások jelenléte a nagyobb vállalkozások körében válik igazán látványossá.
Magyarországon közel 16 ezer olyan vállalkozás működik, amelynek éves árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot. Közülük 366 tartozik a vizsgált körhöz.
Bár a teljes vállalati populációban mindössze 0,4 százalékos arányt képviseltek, a milliárdos árbevételű cégek között már 2,3 százalékot. Ez közel hatszoros felülreprezentáltság. Mindeközben e NER-es cégkör teljes adózott eredményének majd 90 százaléka ezeknél a vállalatoknál keletkezik.
A legerősebb pozíciókat a pénzügyi szolgáltatásokban, az építőiparban, valamint a szállítás és raktározás területén építették ki. A pénzügyi szektor árbevételének közel harmada, az építőipar árbevételének több mint ötöde kapcsolódik ehhez a vállalkozói körhöz. (Mivel pedig gyakran fővállalkozóként jelentek meg a projektekben, így közvetve a bevételek egy része megjelent az alvállalkozói struktúrában is.)
A kérdés tehát nem az, hogy ezek a vállalkozások fontos szereplői-e a magyar gazdaságnak, hanem hogy mi történik velük ezután. Ugyanis elvitathatatlan a hazai GDP-ben való szerepük és gyakran összekeveredik a valós piaci tevékenység, a túlárazás és a kapcsolati tőke alapján megszerzett előnyök.
Aranykor után jöhet a stresszteszt
A bűntető jogi kérdésekre itt nem kívánunk választ keresni, de láthatóan ez az irány is napirenden van az egyes cégek vizsgálatánál. Hiszen a múlt vizsgálata adhatja meg a választ a NER birodalom kialakulásának hátterére. Kisebb mértékben ugyan, de nem egyedi, hogy egy üzleti elit egy adott gazdasági környezetben emelkedik fel. A valódi kérdés mindig az, hogy mi történik vele, amikor a környezet megváltozik.
2012-2026-ig ezen vállalkozások számára a terjeszkedés és a pozícióépítés időszaka volt. Mondjuk úgy, a következő időszak várhatóan más kihívásokat hoz számukra.
A piac valódi versenyre készül, akkor is, ha az állami beruházások volumene csökken, a finanszírozási környezet szigorúbb, az uniós források felhasználása fokozott ellenőrzés alatt áll, illetve ha a gazdasági növekedés megindulásához is idő kell még.
Kiderül, hogy a NER cégeknél látható kiemelkedő pénzügyi eredmények mennyire tudnak a megváltozott környezetben megmaradni, vagyis mennyire életképesek egy valódi versenyhelyzetben.
A piac végül minden vállalkozást ugyanazzal a kérdéssel szembesít: mekkora része a sikernek maga a cég, és mekkora része a környezet, amelyben működik?
„Az elmúlt 16 év ezen vállalkozói kör számára a pozícióépítés, terjeszkedés és jellemzően a magas osztalék-kivétel időszaka volt. A következő évek az ő számukra várhatóan arról szólnak majd, hogy ezek a pozíciók mennyire bizonyulnak ellenállónak a megváltozott gazdasági és politikai környezetben.
A többi piaci szereplő és a jelenleg tapasztalható extrém magas bizalmi szint pedig arra épít, hogy a megnyíló verseny kedvez az innovációnak, beruházásnak, a fejlesztéseknek és ezen keresztül a gazdasági növekedésnek.” – mondta Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai és operatív igazgatója.
